INFORÁDIÓ 
2019. szeptember 22. vasárnap
Móric

palkovics lászló

mta

itm

interjú

Budapest, 2018. december 17. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közötti együttműködési megállapodás aláírásán az Innovációs és Technológiai Minisztérium könyvtártermében 2018. december 17-én. MTI/Mohai Balázs

Palkovics László: komoly kormányfelhatalmazásom van az akadémiai tárgyalásokra

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Mérhető teljesítményű kutatóintézeti hálózatot akar a kormány, és 2020. január elsejéig ennek működnie is kell - mondta Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorában. Az innovációs és technológiai miniszter azt állította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével csak abban nem értenek egyet, hogy az átalakított hálózatnak az Akadémia keretein belül kell-e működnie. A miniszter beszélt az útépítési tervekről és a ferihegyi zajártalom csökkentéséről is. A beszélgetés rövidített, szerkesztett változata.

A reálgazdaságnak milyen szerepe lesz ebben az új szerkezetben?

A vállalati innováció, vállalati kutatás Magyarországon magas színvonalon folyik. A kutatásfejlesztésre, innovációra ma a teljes összeg háromnegyedét ők költik el a saját pénzükből. Emiatt aztán követelnének is, de nem tudnak együttműködni egy akadémiai kutatóintézettel, egy egyetemmel.

Kapacitáshiány van, képességhiány van, akarathiány van az együttműködésre?

Ez összetett. Van kapacitáshiány, például eszközhiány. Úgy nagyon nehéz együttműködni egy vállalattal, ha a vállalat eszközeinek a színvonala messze meghaladja az egyetemi kutatóintézetek színvonalát. Nehéz úgy is együttműködni, ha nem azt a nyelvet beszéljük, tehát az egyik csak abban gondolkodik, hogy egy cikket írjunk a végén, mert ez a mérce. Egy vállalatnál nem lehet így működni. Ebben van feladata mindenkinek, van feladata a magyar államnak, olyan kutatási infrastruktúrákat kell létrehoznunk, amelyek alkalmassá teszik együttműködésre például az akadémiai kutatóihelyeket vagy az állami intézményeket.

Lehetséges, hogy lesznek olyan kutatók Magyarországon, akik bemennek a vállalati környezetbe, és leteszik a cikkíró laptopjukat?

Azért ez kényes víz. Vannak olyan kutatók, akik kutatni szeretnek és szándékosan nem akarnak vállalati környezetben dolgozni, meg vannak olyan kutatók is, akik átülnek olyan ipari fejlesztői környezetbe, ahol egyébként a tevékenység, amit végeznek, lehet, hogy magasabb színvonalú, mint a kutatóintézetben volt. Azért, mert mások a követelmények, mások az eszközök, mások a feltételek. Tehát mindig kétfajta kutató van. Egy dolog biztos: ahhoz, hogy valaki tudományos fokozatot szerezzen – Magyarországon ez a PhD –, annak vannak feltételei.

A cikk.

Az egyik feltétele az az, hogy mérjük meg azt a szakmai tudományos eredményt, amit létrehoztam, és azt úgy lehet jól megmérni, hogy ebből írok egy publikációt, amit mások meg fognak nézni, és azáltal mérik meg, hogy ezt kritizálják vagy kedvelik, hivatkoznak rá vagy nem hivatkoznak rá. Csak a világ abba az irányba halad, hogy itt ne álljunk meg, hanem tegyük meg a következő lépéseket. Egy akadémiai kutatói környezetben ugyanúgy létre lehet hozni startup vállalkozást az adott ötlet termékesítésére.

Mekkora kockázatot bír bevállalni az államilag finanszírozott tudomány? Mert tíz startupból egy éli túl az egy évet.

A startupokat normálisan nem az állam finanszírozza, ez csak Magyarországon lenne így, mert egyelőre még nem alakultak ki ezek a struktúrák. A probléma, hogy Magyarországon valami miatt eljutunk odáig, hogy van ötletünk, és írunk belőle egy cikket, de odáig már nem jutunk el, hogy ebből szabadalmat készítsünk elő. Az Akadémia teljes hálózatnak, a tizenöt kutatóintézetnek 2018-ban egyetlen darab szabadalma nem jelent meg.

Az innovációt és a fejlesztéseket tekintve van, aki lehetőségnek tartja Magyarországot?

Ha megnézzük azt, hogy a magyar kutatóhelyeknek vagy az egyetemeknek milyen szintű kapcsolatrendszere van Nyugat-Európában, akkor ez nem jó. Nincs kapcsolatrendszerünk Nyugat-Európával, nincs kapcsolatunk az Európai Unió többi államával, mert nem jó pályázatokat adtunk be. Ha csak fél százalékát tudtuk elhozni annak az összegnek, amit egyébként az Európai Unió most, ebben a ciklusban kollaboratív kutatásra szán, akkor nincs kapcsolatrendszerünk.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018