INFORÁDIÓ 
2019. július 17. szerda
Elek, Endre

eperjes károly

színház

interjú

Budapest, 2014. január 10. Eperjes Károly színművész Maár Gyula Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező hamvainál a megszentelés előtt a budai ciszterci Szent Imre-templomban 2014. január 10-én. Maár Gyula életének 80. évében december 20-án hunyt el Budapesten. MTI Fotó: Soós Lajos

Eperjes Károly: kétszer voltam a pokol kapujában

A szívre nevelni kell, az agyra okítani, a kettő együtt a tanítás - mondta Eperjes Károly az InfoRádió Aréna című műsorában. A Kossuth-díjas színművész beszélt a színész magányosságáról, a jó és a rossz választásáról, a siker veszélyeiről, és arról is, hogy még miért nem készül nyugdíjba.

A jó és a rossz egyfajta választás kérdése?

Persze, a jó és rossz evidencia, de hogy melyikkel kötök szövetséget vagy melyiket távolítom el magamtól, az az én szabad akaratomon múlik.

De hol a jó és hol a rossz? Ez feltérképezhető?

A jó és a rossz az evidencia. Itt Európában talán most veszendőben van és a nyugati halálcivilizációban, de az élet kultúrájában a jó és a rossz az evidencia. Jó az, ami az Istennek jó, rossz az, ami az Istennek rossz. Ha ezt az alapkultúra-meghatározást eldobom, akkor máris elveszítem a személyiségem építését és rogyok az egyéniség maflaságába. Az egyéniség hányódik ide-oda az ideológiák között, a személyiség meg tudatosan követi az egyetemes értékrendet. A személyiség tudja, hogy van fölötte egy princípium. Az ő törvénye alapján közösségbe vágyik, közösséget formál, és megpróbál visszatérni oda, a talentumait kiteljesítve, ahonnan kiindult, mert ő a kezdet és a vég, alfa és az ómega. Isten azt mondja, én veletek leszek minden nap a világ végéig, és velünk van. Ott az Úr imájának a centruma: add meg nekünk a mindennapi kenyerünket ma, és ő magát adja a kenyérben. Az döbbenetes, hogy Ferenc pápa előbb érkezik a történelmi Magyarország területére, mint a 2020-as eucharisztikus találkozó színhelyére, amire még nem tudjuk, hogy eljön-e. De Balázsfalvára elmegy, és a görögkatolikusokkal szentmisét mutat be, ez micsoda jel. Azt mondja, hogy emberek, lehet visszajönni és egységben, itt az eucharisztiában egységben tudunk lenni. Aztán elmegy Csíksomlyóra. Nem sokan értették, hogy hogy lehet az, hogy nem a búcsúkor megy el? Hát nem szégyeníti meg az unitáriusokat. Ugye miért van a csíksomlyói búcsú? Mert a Hargita mezőn összecsaptak, magyar a magyart ölte. A katolikusok és az unitáriusok. Ez magyar szent korona területén történt meg, és ha elmegy a csíksomlyói búcsúra, ami a katolikusok győzelmének a következménye, akkor megszégyeníti az unitáriusokat. Inkább egy héttel korábban megy, és ezzel is jelzi, hogy vissza lehet találni, itt az eucharisztia ölelésében várunk benneteket, várjuk az áldott állapotot, hogy minél többen megvalósítsuk az Úr imájának a lényegét: add meg nekünk a mindennapi kenyerünket ma, és ő adja.

A jó színdarab voltaképpen a jó és rossz küzdelméről szól??

A dráma a jónak és a rossznak az ütköztetése. Ez a konfliktus. Ha a cselekvésnek nincs önmagán túlmutató természet fölötti célja, akkor a cselekvés az csak valós, azaz profán, de ha van önmagán túlmutató természet fölötti célja, akkor a cselekvés igaz, azaz szakrális. Tehát a jó cselekvés mindig szakrális. Most az a nagy baj, hogy nem a jót, az igazat, a szépet, az istenit célozza meg az emberiség, hanem a vele szembehelyezkedőt, az alját, a rosszat. Most úgy tűnik, hogy az elvtárs után jön a kortárs. Nem a jó a rosszal ütközik, hanem a nem tudom, milyen trendi a nem tudom, milyen trendivel csavarodik. És akkor hogy lesz ott katarzis? Összekeveredett sok minden fogalom az emberiségben. A természet sóvárogja, várja már azt, hogy Isten gyermekei ezt a paradicsomi környezetet nehogy már elpusztítsák véglegesen, mert efelé tartunk, ahelyett, hogy elfogadnánk, hogy mi a jó és mi a rossz. Jó-e a forgalmi rend, a táblák? Hát persze, különben összemennek állandóan a közlekedők. Ha nem fogadom el, hogy a stop-tábla az jó, akkor figyelmen kívül hagyom és abból karambol lesz, az nem katarzissal végződik, hanem valami nagy kataklizma lesz a vége. Tehát ez nem mindegy.

A Legyetek jók, ha tudtok című darabban is jó és rossz küzd, és az ördög mindig ott kísért. Mi a legnagyobb kísértés a színészi pályán, a siker?

Az nagyon nagy kísértés. A sikert jól feldolgozni éppen olyan nehéz, mint a bukást feldolgozni. Sokszor a bukás fejbevágása jobban kiegyenesíti az embert, mint a sikernek esetleg a túlbillenése.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Soós Lajos
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018