INFORÁDIÓ 
2019. május 20. hétfő
Bernát, Felícia

zoboki gábor

építész

nemzeti táncszínház

operaház

budapest

interjú

Budapest, 2019. február 15. Zoboki Gábor, a Nemzeti Táncszínházat tervező ZDA - Zoboki Építésziroda vezető építésze beszél a Nemzeti Táncszínház új épületének sajtóbejárásán a fővárosi Millenáris parkban 2019. február 15-én. Az új kulturális intézményt ezen a napon ünnepélyesen adják át, a nyitógálával megkezdődik a 2019-es Budapest Táncfesztivál. MTI/Máthé Zoltán

Zoboki Gábor: Budapest a világ egyik legjobb helye

A magyar főváros elképesztő adottságokkal bír, és az egyedi szellemiségét még nem sikerült elrontani, bár mindent megtettünk érte - mondta
Zoboki Gábor Ybl-díjas építész az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a gyalogos Lánchíd álmáról, a Duna-part visszahódításáról, az urbanisztikai és az építészeti szakmai párbeszédének a hiányáról, és kiderült, hogy nemcsak rajzol, hanem felmászik az állványzatra is az építkezéseken. A beszélgetés szerkesztett és rövidített változata.

Javában tart az Operaház felújítása, ez is az önök irodájának a nevéhez fűződik. A korhű állapot visszaállítása a cél?

Igen, beszélünk folyamatosan a jövőről, de ugyanakkor időben vissza is kell menjünk. Annál nagyobb izgalmat nem tudok elképzelni, mint mikor az embernek Ybl Miklós csúcsalkotásában az alkotói mechanizmust is meg kell értenie, meg azokat az ihlettörténeteket, ahonnan ő merített. Ybl Miklós eredeti tervei nincsenek meg. Három tervváltozatot készít a Magyar Állami Operaházra, és folyamatosan változtatták a költségvetés és a színházi tragédiák függvényében. A bécsi Ringtheater négy évvel az opera megnyitása előtt égett le, és ezért lett teljesen más a nézőtér és a zenekari árok elrendezése, mint az ő eredeti tervén. Legegyszerűbb példa: azért van két járás az Operaház nézőterén, mert Yblnek nem engedték meg, hogy 12-13 szék legyen egy sorban, mert a nézők nagy része a sorokból nem tudott kijutni a Ringtheaterben.

Most a nézőtér meg fog változni aszerint, ahogy Ybl elképzelte?

Igen, ahogy eredetileg elképzelte, és amit nem csinálhatott meg. Bele kell menni ilyen hallatlan izgalmas kérdésekbe és

Ybl Miklósnál yblmiklósabbat kell csinálni most,

mert a három átépítés mind csak rontott az eredeti hagyományokon.

Igaz, hogy még egykori számlákat is átnéznek, hogy milyenek lehettek a drapériák vagy a díszítőelemek?

Több művészettörténész járja a Pesti Napló, az Operaház legfurcsább irattárait, hogy megtudjuk, hogy milyen színű volt az a bársony, ami fönn volt, mert csak fekete-fehér kép van. Marad a számla, amire rá van írva, hogy szín.

Összeegyeztethető a korhűség a korszerűséggel?

Igen, a hagyomány megváltozott, az énekes teljesítőképessége megváltozott, a zenekari hangszerek megváltoztak. Ez az ethosz, ez a küldetés az öreg házaknál valóban kettős. Egyrészt meg kell feleljünk egyfajta örökségvédelmi kérdésnek, de meg kell változtatnunk sok mindent. Ez egy óriási elméleti vita, hogy mi berakjuk-e a XXI. századot rezzenéstelen arccal egy történeti térbe, vagy megpróbálunk Ybl fejével gondolkodni, és azt kérjük, hogy

„Miklós bácsi, ülj mellénk, 2019 van, hogy csinálnád meg a mai technológiával a házadat?”

Milyen lesz vagy lehet a vár a következő 15-20 évben? A Hauszmann-program meghirdetett célja az, hogy a vár több legyen, mint turisztikai látványosság és az emberek mindennapjainak is a részévé váljon.

Buda volt mindig is a spirituális, szakrális és politikai képviselője a magyarságnak, utána jött a XIX. század és a Hősök terével létrehoztuk a város civil főterét, aztán azzal, hogy a budai várból leköltözött a politikai vezetés és az adminisztráció a Kossuth térre, tulajdonképpen kiürült a várnak ez az üzenete. Azért épült ott az első színház, azért zongorázott ott Beethoven, azért van ott a Mátyás-templom, mert valami miatt az a hely nekünk fontos. A 30-as években magyar akropolisznak Szent György tér, én mindig azt mondom, a nemzet főtere. Itt volt a Mátyás-Holubár csata, itt fejezték le Hunyadi Lászlót, minden városban csak egy ilyen tér van, és nálunk az a Szent György tér. És a háború utolsó hónapjainak a pusztítása óta nem tudtunk vele mit kezdeni. Én nyilvánvalóan a díszletnek nem vagyok pártján, és ezt a Karmelita kolostorral be tudtam bizonyítani, itt is jól kell balanszírozni a történelmi tisztelet és a korszerű elvárások között.

A budai vár akkor kapna méltó helyzetet, ha a Szent György tér visszakapná ezt a szakrális karakterét, tehát hogy ott semmi nincs, ott csönd van, az egy szent hely, mint az Akropolisz Athénban, ha kinézek a házak között, csak a horizontot látom. Ez szerintem egy fantasztikus lehetőség.

A palotaépületben, ahol most ott állnak tízezrével a négyzetméterek és amely alkalmatlan képzőművészeti kiállításra, ki kell találni, mi legyen. Egyrészt helyet adhatna az állami reprezentációnak, lehetne a nemzet díszterme, ahol a Kossuth-díjakat adhatnák át, és mellette lehetne egy modern történelmi kiállítás, ahol nemcsak a magyarok, hanem a külföldiek is megtudják, hogy tulajdonképpen mi kik vagyunk.

A cikk végére ért.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018