INFORÁDIÓ 
2020. április 4. szombat
Izidor

oktatás

köznevelés

maruzsa zoltán

interjú

Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón a hivatalban 2016. július 27-én.

Maruzsa Zoltán: stresszes, de bevált a középiskolai felvételi rendszer

Stresszhelyzetet okoznak a középiskolai felvételik, de a diákok szelektálása csak egységes tanulmányi teljesítmény alapján történhet - mondta Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős helyettes államtitkára beszélt az érettségi jövőben változásairól, a külföldi nyelvtanfolyamok programjáról, a digitális felzárkózásról és a tankönyvpiac átalakulásáról is. Az interjú szerkesztett és rövidített változata.

2020-ban a tervek szerint befejeződik a hazai oktatási rendszer digitális átalakítása. Hogy állunk ezen a téren?

A kormány 2016-ban fogadott el egy digitális oktatási stratégiát. Ez nyilván jelenti egyfelől az eszközök beszerzését. Projektorok, laptopok, netbookok szükségesek az iskolában, de emellett az érintett kollégák felkészítésének is meg kell valósulnia.

Hogy legyenek digitálisan képzett pedagógusok.

Így van, és a munkájuk során minél inkább igyekezzenek használni ezeket az eszközöket.

Azt a szakadékot, amely számos esetben megvan az eszközöket kevésbé alkalmazó pedagógus, illetve az eszközöket profin használó, adott esetben alsó tagozatos gyerekek között, nyilván csökkenteni kell.

Ennek érdekében uniós forrásokból nagyon komoly fejlesztések indultak el. Kettőt emelnék ki: az egyik az a wi-fi minden köznevelési intézményben. Erre összességében 26 milliárd forintot fordítunk. Az iskolák döntő többségének a bekötése már megtörtént, és nyárra minden intézményben lesz szélessávú internet, illetve wi-fi, és nemcsak az igazgatói irodában, a tanáriban vagy az informatikateremben, hanem a teljes iskolaépületben. Emellett mintegy 25 milliárd forintért vásárolt eszközöket az állam, az elmúlt másfél évben mintegy százezer eszköz érkezett meg az iskolákba, illetve most indul 40 ezer kolléga felkészítése ezeknek az eszközöknek a használatára. Egy folyamat közepén vagyunk. Ahol még előrelépés lehet, az a tartalomfejlesztés, a tankönyvellátás területe, ahol különböző okos, digitális tankönyvekkel lehet még erősíteni ezt a folyamatot.

Nehéz megtalálni az egyensúlyt, amikor az egész iskolában elérhető wi-fi hálózat van. Nem véletlen, hogy Franciaországban meg is tiltották a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Ugyanakkor vannak olyan pedagógusok, akik az ilyen mobileszközöket is be tudják csatornázni az oktatásba és az órai munkába.

Ez pontosan így van. Nagyon komoly szakmai dilemma zajlik a világban ezeknek az eszközöknek a használatáról. Nálunk a kormányzat ezen a téren kellő önmérsékletet tanúsít, és azt mondja, hogy ez intézményi szabályozás dolga, tehát olyan központi intézkedést, amely ezt teljes mértékben kötelezővé teszi vagy amely ezt betiltja, biztosan nem tervezünk hozni. Mi abban hiszünk, hogy ezeknek az eszközöknek a felelős használatával az iskola nagyon jól tud élni, az eszközöket igyekszünk a lehetőségek szerint biztosítani és a használatára felkészíteni a pedagógusokat.

Érintőlegesen szóba került már a tananyag-, illetve a tankönyvfejlesztés. Zajlik egy tankönyvfejlesztési projekt, a következő két-három évben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet mintegy 900 új tankönyvet fejleszt?

Így van. Az állami tankönyvellátás rendszerének a kialakításával nagyon komoly állami felelősség is párosul. Jelentős hiányok halmozódhattak fel olyan, például nemzetiségi vagy szakképzési tankönyvek terén, ahol kis létszámú eladhatóság okán a piac sosem fejlesztett, hiszen nem érte meg néhány száz tanulóra önálló tankönyvet csinálni. Ezeket a hiányokat hivatott pótolni ez a projekt, amely nagyon tudatosan azt nézte át, hogy a különböző kerettantervekben melyek azok a hiányok, ahol egyáltalán nincs tankönyv, és három év alatt ezeket igyekszünk pótolni.

Vannak még feszültségek a tankönyvpiacon?

Ez az átalakítás nem zárult még le teljes mértékben, mert amikor 2013-ban állami feladat lett a tankönyvellátást, akkor az átmenet biztosítása érdekében az a döntés született, hogy amely tankönyvek az ötéves tankönyvengedéllyel rendelkeznek, még maradhatnak a palettán. Mivel ez évi 12-14 milliárdos piacot jelentett a korábbiakban, minden olyan kiadó, amelynek piaci helyzetet biztosított az, hogy tankönyve volt a jegyzékeken, mindent elkövetett az elmúlt hónapokban is, akár peres eljárás útján is, hogy meghosszabbíttassa az engedélyét. Egyébként vannak olyan kiadók, amelyekkel megegyeztünk az elmúlt időszakban, átadták a tankönyveket, a jogokat az államnak. Eleve 2013-ban a két legnagyobb kiadót a magyar állam felvásárolta, és még most is folytatunk olyan tárgyalásokat, amelyek egyes kiadói portfoliók állami átvételéről szólnak.

A kínálat 2019. szeptember 1-jére csökkenni fog, kevesebb tankönyv lesz a jegyzéken, de minden kerettantervhez lesz választék.

Ezek mind megfelelnek a hatályos előírásoknak, átesnek minőségbiztosításon, és az is csak egy ügyesen terjesztett kacsa, hogy ezekkel óriási problémák lennének. Mi abban bízunk, hogy szeptember 1-jétől is zökkenőmentes lesz a tankönyvellátás.

A cikk végére ért.

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018