Brüsszeli hét

Magyarország az Európai Unió középmezőnyében helyezkedik el a tavalyi gazdasági visszaesést illetően. Az idei második félévben azonban már növekedést jósol Brüsszel. A műsor második felében erről lesz szó. De előtte egy évfordulóról. Antall József néhai miniszterelnök 1991 február közepén hívta újra életre a visegrádi együttműködést. Hol és milyen szerepe van a V4-eknek az EU-n belül. Erről beszél Németh Zoltán Feledy Botond külpolitikai elemzővel.

Több tagállam is erősen bírálta, sőt, a lengyelek lemondásra is felszólították az unió külügyi főképviselőjét, mert javallatuk ellenére ellátogatott Moszkvába. Az Európai Bizottság elnöke azonban kiáll Josep Borell mellett. A Brüsszeli hét második felében erről lesz szó. Előtte azonban arról, hogy London a Brexit-megállapodás felülvizsgálatát akarja, de Brüsszel ellenáll. A szigetország kilépése most a koronavírus-vakcina uniós exporttilalma miatt vált kényelmetlenné tulajdonképpen mindkét fél számára.

Az Európai Bizottság kedvező gazdasági folyamatokra számít az Unióban, de csak azután hogy a közösség lakosságának nagy része megkapta a covid-19 elleni vakcinát. Az egyelőre még nem hivatalos várakozásokról a Brüsszeli hét másodk felében hallhatnak. De előtte arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője szerint az Uniónak újra kellene fogalmaznia saját maga identitását és elveit.

Most már az Európai Unió központjában is elismerik: nem úgy halad a koronavírus elleni vakcinák beszerzése és szállítása, mint ahogy azt korábban eltervezték. Az egyik gyártóval szemben már szankciókat is kilátásba helyezett Brüsszel. A Brüsszeli hét második részében erről lesz szó. Előtte azonban a múlt heti uniós csúcsról, amelynek szintén a Covid-19 járvány volt a témája.

Új mederbe kerülhet az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolata a 46. amerikai elnök beiktatásával. Miben lehet más Joe Biden, mint Donald Trump? Hamarosan erről lesz szó. Előtte azonban az új év feladatairól annak apropóján, hogy a portugál soros elnökség programját mutatták be szerdán az Európai Parlamentben.

A műsorban hallhatnak arról, hogy az Európai Bizottság számításai alapján nyár közepéig minden uniós polgárt be lehet oltani a koronavírus elleni vakcinával. Témánk továbbá, hogy jelentős változásokra számíthatnak az uniós munkavállalók az Egyesült Királyságban, valamint a britek az EU-ban, és ez alól a világsztár előadóművészek sem kivételek.

Az új esztendő első napjaiban megnézzük, hogy melyek lesznek a legfontosabb témák az Európai Unióban 2021-ben. Senki nem lepődhet meg azon, hogy a koronavírus-járvány kezelése, további vakcinák beszerzése, engedélyeztetése. A Brüsszeli hét második részében erről hallhatnak. De előtte némi számvetés az előző évről. Ugyanis Berlin megállapodása Varsóval és Budapesttel megteremtette a lehetőségét annak, hogy idén az új költségvetési ciklus, valamint a helyreállítási csomag euróihoz is hozzáférhessenek a tagállamok. Németh Zoltán kérdezte Fóris György uniós szakértőt.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke ünnepélyes keretek között szerda reggel aláírta az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeni kétoldalú kereskedelmi és egyéb kapcsolatok feltételeit rögzítő megállapodást. Ennek ideiglenes alkalmazása az újév első napján lép életbe. A Brüsszeli hét második felében erről lesz szó. De előtte egy kis vissza, illetve előre tekintés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője szerint a koronavírus-járvány második hulláma, a közös vakcinabeszerzés erősítheti az Unióba vetett bizalmat. A létrejött brexit-megállapodás pedig esélyt ad az integráció folytatásának.

Az év vége a számvetések ideje. 2020 sokak számára emlékezetes marad – leginkább a koronavírus-járvány elterjedése okán is. Ez az Európai Unió jelenét és jövőjét is jelentősen befolyásolja. A Brüsszeli hét második felében erről lesz szó. De előtte a Brexitről, ugyanis még karácsony előtt is folyik az egyezkedés Brüsszelben Londonnal a december 31-ével záruló átmeneti időszak utáni életről és folytatásról. Ennek akár főporóbája is lehet a doveri kikötő lezárása a covid egyik mutációjának felbukkanása miatt.

Hírügynökségi értesülés szerint kompromisszumot kötött Németországgal az uniós büdzsé vétójának visszavonásáról Magyarország és Lengyelország.A Brüsszeli hét adásának második felében erről lesz szó. De előtte az előzményekről, és a lehetséges jövőről. Az elmúlt hetekben ugyanis a figyelem középpontjába került a magyar és a lengyel miniszterelnök. Milyen lehet a renoméja most Magyarországnak az Unióban, és milyen Európa-politikát képvisel a magyar kormány. Németh Zoltán egyebek mellett ezekről is kérdezi Navracsics Tibort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetőjét.

Az Európai Parlament, és a 27-ből 25 uniós tagállam nem enged: kell, hogy legyenek jogállamisági kritériumok az EU-pénzek felhasználásánál. Ha nem sikerül megállapodni a következő hónapban, akkor Budapest és Varsó vétója miatt Magyarország is komoly eirópai forrásoktól eshet el átmenetileg jövőre. Előtte azonban arról: december közepéig a hat nyugati gyártóval kötött megállapodás alapján kettő koronavírus elleni vakcina megkaphatja a szükséges engedélyeket, ami után forgalomba hozhatóak a készítmények. Németh Zoltán kérdezte Gyévai Zoltánt, a Bruxinfo főszerkesztőjét.

Az Európai Parlament, és a 27-ből 25 uniós tagállam nem enged: kell, hogy legyenek jogállamisági kritériumok az EU-pénzek felhasználásánál. Ha nem sikerül megállapodni a következő hónapban, akkor Budapest és Varsó vétója miatt Magyarország is komoly eirópai forrásoktól eshet el átmenetileg jövőre. Előtte azonban arról: december közepéig a hat nyugati gyártóval kötött megállapodás alapján kettő koronavírus elleni vakcina megkaphatja a szükséges engedélyeket, ami után forgalomba hozhatóak a készítmények. Németh Zoltán kérdezte Gyévai Zoltánt, a Bruxinfo főszerkesztőjét

A jogállamiságról folyik a vita a magyar és a lengyel kormány, valamint az Európai Unió között. Azonban a héten bejelentett vétó a megállapodás egy részére vonatkozik. A Brüsszeli hétben arról hallhatnak, hogy miként és mikor lehetne alkalmazni ezt a mechanizmust, ugyanis a két fél másképpen értelmezi ezt. De előtte arról, hogy miről is szól ez a blokkolás. 

Inkább egy tárgyalási felhívás, mint ultimátum az a levél, amelyet a magyar miniszterelnök küldött az Európai Bizottság elnökének, valamint a jelenlegi és a következő év két soros uniós elnöki tisztséget betöltő ország vezetőjének a jogállamisági mechanizmusról, amelyet a hosszú távú költségvetés részévé tennének. De előtte arról: mit üzen az üzenet? Azaz egyes uniós tagállamok eltérően álltak hozzá az amerikai elnökválasztást az eddigi eredmények alapján megnyerő Joe Bidenhez. Németh Zoltán Gyévai Zoltánnal, a Bruxinfo főszerkesztőjével szemlézi a gratuláló levelek tartalmát.

A hét, de talán az év egyik legfontosabb külpolitikai eseménye az amerikai elnökválasztás. A Brüsszeli hétben ezúttal teljes egészében erről lesz szó. Milyen Európai Unió lesz egy újabb Trump adminisztrációval, és megváltozik-e a közösség és az Egyesült Államok kapcsolata Joe Bidennel. De mindezek előtt: miként formálódott az USA és az EU viszonya 2016 és 2020 között. Gyévai Zoltánnal, a Bruxinfo elemzőjével próbál mérleget vonni Németh Zoltán

A héten is tovább folytatódtak az egyeztetések a hosszú távú uniós költségvetséről. Az Európai Parlament egyre erősebbnek tűnik a tárgyalásokon, így az úgynevezett jogállamisági kritériumok része lehet majd a büdzsének. Bár ezt Budapest és Varsó ellenzi. Hamarosan erről lesz szó. Előtte azonban a koronavírus-járványról lesz szó, és annak lehetséges európai összehangolásáról. Gyévai Zoltánt, a Bruxinfo főszerkesztőjét Németh Zoltán kérdezte erről, aki az európai gócpontnak számító Brüsszelből jelentkezik.

Az Európai Unió készül már a megállapodás nélküli brexitre, két déli szigetország, Málta és Ciprus ellen pedig eljárás indulhat az úgynevezett aranyútlevelek miatt. A Brüsszeli hét adásában mindezek előtt arról, hogy megtette a döntő lépést az Európai Bizottság a hét elején egy rendelettervezet előterjesztésével az EU globális emberi jogi szankciórendszerének létrehozása felé. Az európai „Magnyitszkij-törvénynek” legalább két olyan eleme is van, aminek jóváhagyása problémás lehet a Tanácsban: az egyhangú döntéshozatal feladása és a beutazási tilalmak végrehajtása felügyeletének bizottsági hatáskörbe utalása. A részletekről Németh Zoltán beszélgetett Gyévai Zoltánnal, a Bruxinfo főszerkesztőjével.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az idén január végi uniós kilépés után nem lesz megállapodás december 31-ig az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a jövőbeni kapcsolatokról. Mindezek előtt arról, hogy ajánlást fogadott el az EU általános ügyekért felelős tanácsa a koronavírus-járvány visszaszorítására bevezetett, a szabad mozgás korlátozását is érintő tagállami intézkedések uniós összehangolásáról. Gyévai Zoltánt, a Bruxinfo főszerkesztőjét kérdezi Németh Zoltán.

Újra taktikai küzdelmek figyelhetők meg a helyreállítási csomag és a jövő évtől hatályos keretköltségvetés, illetve a jogállamisági kritériumok vitákban. Kinek milyen adu van a kezében? Ezen kívül arról hallhatnak, hogy az Európai Bíróság szerint sérti az uniós jogot a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, ezért annak törvénysértő részeit meg kell semmisíteni. A bíróság szerint a törvénymódosítás a többi között sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket.