Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a tavaszi kormányváltás utáni fellángolásból mára egy tartós kapcsolat, mondhatni házasság lett a piac és a hazai eszközök között. Ezt jelzi, hogy az euró-forint árfolyam továbbra is 370 alatt van, miközben a világ forrong körülöttünk, amit a forint nem szokott jól viselni. Bár az általános bizalom és a fellélegzés megvan, a számos, még tisztázatlan gazdaságpolitikai lépés és a külső sokkok miatt ez egyelőre nem tud teljes mértékben megmutatkozni a makrogazdasági eredményekben is – írja a hvg.hu.
A szakértő kijelentette: a befektetői bizalom fő horgonya az euróbevezetés tervezett menetrendje. A politikai elkötelezettség, a 2026-os költségvetés felülvizsgálata, a jogállami mérföldkövek és az új, 2028-tól érvényes 2,5 százalékos inflációs cél formájában az alapok már elkészültek. Emellett a középtávú konszolidációs terv és az ERM II-tárgyalások bejelentése is megtörtént. A folyamat során leginkább az oda vezető út stabilitása és a hitelesség fenntartása számít igazán
A vezető elemző szerint a hitelességépítés két fontos sarokköve a frissen bemutatott 2027-es költségvetés és a középtávú, 2030-ig szóló konszolidációs pálya.
A számok egyelőre jól néznek ki papíron, és a tervek is reálisak – véli Virovácz Péter. A megvalósítás azonban a bizonytalan geopolitikai környezetben nem lesz egyszerű. A piac változatlanul hiszi, hogy komoly a szándék az ERM II árfolyamrendszerbe való minél hamarabbi belépésre, és valósnak tartja a célt, hogy a maastrichti kritériumok 2030 végi teljesítése és a 2031-es hivatalos kérelem után, 2032. január 1-től euróval fizessünk Magyarországon.
Ugyan a hivatalos GDP-arányos költségvetési hiánycél 2026-ra 7,5 százalék, az ING Bank 6,9 százalékkal számol. A konszolidációs pálya részeként a deficit 2027-ben 4,9, 2028-ban 4,2, 2029-ben 3,5, majd 2030-ra 2,8 százalékra mérséklődhet. A fiskális hitelesség ráadásul a hitelminősítői megítélést is javíthatja: 2026 végén a kilátások pozitívra váltása, 2027-től pedig tényleges felminősítések is érkezhetnek – véli az elemző. A felminősítések felső határa az A, illetve A– besorolás lehet, ahol a horvát és a szlovák adósosztályzat jelenleg áll. A korábbi tapasztalatok szerint az euróbevezetés három-négy kategóriával javította az országok besorolását, a fokozatosan javuló adósbesorolás pedig segítheti a magyar konvergenciát is.
A magyar GDP a vezető elemző előrejelzése szerint 2026-ban 1,8 százalékkal bővülhet, amit 2027-ben 2,7, majd 2028-ban 3,0 százalék követ.
A pénzpiacok az elmúlt hetekben – a nemzetközi feszültségekre reagálva – elkezdtek kamatemelést árazni, amit az elemző határozottan túlzónak tart. Ugyanakkor a geopolitikai és energiapiaci feszültségek egyelőre blokkolják a monetáris lazítás mozgásterét. Az alapeseti előrejelzés szerint a jelenlegi 5,5 százalékos alapkamat maradhat 2026 végéig.
A forint árfolyama még a turbulens külső környezet ellenére is stabil maradhat: az ING az előttünk álló évekre is 350-370 között ingadozó euró-forint árfolyamot jelez előre. Hogy éppen a sáv melyik széléhez állunk közelebb, azt a nemzetközi kockázati környezet, a kamatvágási várakozások és a konszolidációs tervek teljesülése döntheti el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a várt 2029-es ERM II belépés során ennek a sávnak a közepén történhet meg az árfolyamrögzítés.
Komoly problémát okoz a munkaerő állományának drasztikus csökkenése:
2022 közepe óta mintegy 185 ezer fővel fogyatkozott az aktív korú népesség, ami nagyjából az ország második legnagyobb városának teljes lakosságával egyenlő hiányt jelent.
Éppen ezért a jövőre korábban tervezett 14 százalékos minimálbér-emelést Virovácz Péter fenntarthatatlannak tartja, véleménye szerint 5-5,5 százalék körüli növelés a reálisabb, melyet az átlag alatti keresetűeket célzó adócsökkentések kísérik.
A szakértő szerint újfajta szemléletre van szükség a bérezések esetében. Ez azt is jelenti, hogy a tartósan alacsony infláció környezetben kisebb béremelés is elegendő lesz, vége a két számjegyű minimálbér-növelések korának. Így 2028-ban elegendő lehet egy 6-6,5 százalékos változtatás.
Jövőre pedig a cégek még örülhetnek, mivel az alacsony keresetek szja-csökkentése révén januártól egy év fórt kapnak ahhoz, hogy „gatyába rázzák magukat”– tette hozzá Virovácz Péter. A lap kérdésére pedig arról beszélt, a 2027-es költségvetési konszolidáció megvalósítása után lehet majd elővenni, hogyan lehet a munka adóztatásának negatív hatásait csökkenteni az adórendszer átalakítása keretében.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a gazdaság jól tűri az inflációs sokkokat, ami az elemző szerint így is maradhat 2027 nyaráig.
Az év eddigi részében látott kedvező adatok ellenére azonban új kihívásokkal néz szembe: a kínálati sokkok miatt a 2026-ra várt 1,9 százalékos átlagos mérték 2027-ben átmenetileg 3,4 százalékra gyorsulhat, mielőtt 2028-ban 2,9 százalékra szelídülne.
A tavaszi jelentős forinterősödés egy-másfél évig mérsékli az árakat, így a hatás jövő tavasszal-nyáron fut majd ki. Mivel 2026-2027 fordulóján a gáz- és áramszolgáltatók új szerződéseket kötnek, a magasabb energiaárak fogyasztókra való áthárítása pedig 2027 nyarán 4 százalék környékére gyorsíthatja a pénzromlás.