Az euró bevezetését a hazai és a nemzetközi közbeszédben is gyakran az infláció letörésével, a tartós gazdasági stabilitással és a gyorsabb jóléti felzárkózással kapcsolják össze, egyfajta elkerülhetetlen integrációs végcélként kezelve.
Németh Viktória, az Oeconomus szenior elemzője szerint ha az észak-európai példát nézzük, akkor Skandinávia történelme azt mutatja, hogy ezek az országok mindig megpróbáltak egy kissé hátrébb lépni és távolról nézni, hogy hogyan alakulnak az eurozóna fejleményei; az észak-európai országok közül egyedül Finnország vezette be az eurót, Svédország és Dánia kívül maradtak a zónán, Dánia viszont egy speciális rendszeren keresztül mégis csatlakozik hozzá.
Ha viszont egy kicsit szintén távolabb nézünk, akkor ott van az Európai Unión kívül Norvégia és Izland, ahol szerinte időről időre felmerül akár az európai uniós csatlakozás kérdése, akár az, hogy mit kezdjenek az euróval. Mindenesetre Izlandon nyáron volt egy népszavazás, amely az ország szuverenitását és függetlenségét erősítette meg.
Finn és szlovák példa
Hogy milyen különbségek vannak az eurós finn és a saját pénzzel fizető svéd gazdasági pálya között, arról azt mondta, az elmúlt 15 évben, mióta az eurozóna válsága elkezdődött – a 2008-as válság után –,
Finnország növekedése vagy stagnált vagy valamiféle válságtüneteket mutatott,
a korszak mérlege egy 10 százalékos gazdasági növekedés, miközben az összes többi észak-európai országban ennél lényegesen dinamikusabb növekedés következett be, bő 30 százalékot meghaladó, Svédország esetében 33,5 százalékos volt a növekedés.
„Svédország szintén többször fontolgatta már azt, hogy bevezeti az eurót, de kivételezett helyzetben van az EU-n belül, mert bár csatlakoznia kell az eurózónához, ehhez nem fűztek határidőt” – mutatott rá.
Tisztázta: az Európai Unión belül 21 ország rendelkezik euróval a 27 tagállam közül, két régió nem:
- Észak-Európa
- egyes visegrádi országok és Románia.
„Szlovákia volt az egyetlen kivétel, amely bevezette az eurót, viszont a szlovák példa is arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon körültekintően, a megfelelő időpillanatban kell bevezetni az eurót, hiszen ez merev keretrendszert ad, kiveszi a monetáris politikának azt a »lengéscsillapító« jellegét, amely azoknak az országoknak rendelkezésre áll, ahol van saját valuta. A szlovákiai növekedés, ha az uniós csatlakozás, illetve az euróbevezetés óta eltelt idő fejlődési görbéjét nézzük, a leglaposabb a növekedési pályát mutatta” – hangsúlyozta Németh Viktória.
Érvek
Szerinte kezelheti egy ország az euróbevezetést akár politikai, akár gazdasági kérdésként, mindkettő mellett vannak gazdasági érvek és ellenérvek is.
„A közös valuta nyilván leegyszerűsíti a tranzakciós költségeket vagy csökkenti az import árát, ami a lakossági jólét szempontjából kedvező, ugyanakkor ha az összgazdasági képet nézzük, akkor egy kis méretű, exportorientált ország számára sokszor nagyon jó eszköz lehet ez arra, hogy a saját exportját magas szinten tartsa a deviza leértékelése mellett” – világított rá az elemző.
A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.