A Fitch Londonban bemutatott 7 oldalas - néhány héten belül immár a harmadik - helyzetértékelése szerint ha sikerül végrehajtani a szükséges konszolidációs, jogi és intézményi előkészületeket, és teljesülnek a konvergencia-feltételek, Magyarország 2029-ben az ERM II. tagja lehet és legkorábban 2032-ben csatlakozhat a valutaunióhoz.
Az elemzés szerint ez kedvező hatást gyakorolna Magyarország besorolására, mivel a valutauniós tagság enyhítené az árfolyamkockázatokat, erősítené a külső fizetési pozíció és a költségvetési finanszírozás rugalmasságát és csökkentené a hitelköltségeket.
A Fitch Ratings jelenleg befektetési ajánlású, de negatív kilátással ellátott BBB adóskockázati osztályzattal tartja nyilván Magyarországot. A cég úgy fogalmazott: ahhoz, hogy a besorolás még az euró bevezetése előtt pozitív lendületet kapjon, a költségvetés sérülékenységeinek csökkentése, a makrogazdasági stabilitás javítása és az intézményrendszer hitelességének erősítése szükséges.
A Fitch hangsúlyozza: Horvátország példája mutatja, hogy a szakpolitikai döntéshozatal tartós minőségi javulása és az euróövezeti csatlakozás kilátásának hitelessége már a valutauniós tagság előtt elindíthat ilyen „pozitív besorolási lendületet”.
A hitelminősítő szerint a legnagyobb kihívás jelenleg az eurócsatlakozás költségvetési kritériumainak teljesítése, tekintettel arra, hogy Magyarország még mindig az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának hatálya alatt áll.
Magyarország a maastrichti feltételrendszer elemei közül az árstabilitási kritériumot már teljesíti: a tizenkét havi összevetésben számolt harmonizált fogyasztói árindex (HICP) augusztusban 2,7 százalék volt,
vagyis elmaradt a jelenleg 3,1 százalékos referenciaütemtől – áll a Fitch elemzésében.
A cég szerint ugyanakkor az árstabilitási kritérium teljesítésének terén Magyarország eddig hagyományosan gyenge teljesítményt nyújtott, márpedig a közép- és kelet-európai országok eurócsatlakozásának tapasztalatai illusztrálják e kritérium tartós teljesítésének szükségességét. Litvánia például 2006-ban csekély mértékben haladta meg az akkori inflációs referenciát, de ez is csaknem egy évtizeddel késleltette a litván eurócsatlakozást. Bulgária felvételét hozzávetőleg három évvel késleltették az inflációs feltételrendszer teljesítésével kapcsolatos kihívások – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Fitch Ratings szerint a forint erősödése a dezinflációs folyamat egyik fontos hajtóereje volt az idei év első felében.
A forint az év eddigi szakaszában 4,7 százalékkal erősödött az euróhoz képest, és a történelmi visszatekintésű adatok alapján levezethető, hogy 10 százaléknyi forinterősödés 0,3 százalékponttal lassítja az éves magyar inflációt - áll a Fitch elemzésében.
A cég szerint ugyanakkor az árfolyamerősödés vezérelte dezinflációs impulzus valószínűleg lanyhul a továbbiakban, miután a forinterősödés üteme várhatóan mérséklődik.
A hitelminősítő közölte: előrejelzése szerint a HICP-bázison számolt
tizenkét havi magyar infláció a tavalyi 4,4 százalék után az idén 2,2 százalék lesz. A hitelminősítő ugyanakkor jövőre 3,3, 2028-ban 3,2 százalékos éves inflációt valószínűsít a magyar gazdaságban.
A Fitch Ratings szerint az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) terén Magyarország reálértéken és nominálisan egyaránt meglehetősen erőteljes konvergencia-teljesítményt nyújtott, és ezen a területen már most összehasonlítható azzal a konvergenciaszinttel, amelyet Horvátország az eurócsatlakozás időpontjára, a balti köztársaságok és Szlovákia pedig évekkel az euróövezeti belépés után ért el.
Azok a közép- és kelet-európai országok, amelyek a közelmúltban csatlakoztak a valutaunióhoz, a fejenkénti európai uniós GDP-átlag 50-65 százalékán, az átlagos EU-árszint 55-70 százalékán léptek be az ERM II.-be, Magyarországon azonban jelenleg ez a két összehasonlító mérőszám 76, illetve 78 százalék – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Fitch megerősítette a múlt heti előrejelzésében foglalt várakozását, amely szerint a magyar államháztartási hiány az idén a GDP 7,3 százaléka lesz, és erről a szintről 2027-ben 5,4 százalékra, 2028-ban 4,5 százalékra csökken.
A cég azt valószínűsíti, hogy a GDP-arányos államadósságráta az elsődleges deficitek csökkenése, az alacsonyabb kamatkiadások és az erősödő reálnövekedés környezetében valamivel 78 százalék alatti szinten stabilizálódik 2026-2027-ben.
A magyar szuverén osztályzat jövőbeni alakulásával kapcsolatban az elemzés leszögezi, hogy a Fitch Ratings gyakorlatszerűen – bár országspecifikus tényezőktől is függően – két fokozattal emeli az euróövezeti tagjelölt országok besorolását az ERM II.-csatlakozás és az euróövezeti belépés közötti időszakban.
Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy a magyar államadós-osztályzat a jelenlegi "BBB"-ről elsőrendő "A mínusz"-ra javulna ennél a hitelminősítőnél.
A Fitch Ratings kiemeli, hogy az euróövezeti csatlakozással Magyarországnak tartalékvaluta-státusú fizetőeszköze lenne, és ez megszüntetné az önmegvalósító devizaválságok kockázatát, erősítené a magyar pénzügyi eszközök külföldi keresletét és javítaná a külső, valamint a költségvetési finanszírozás rugalmasságát.
Mindezzel együtt meredeken csökkenne a magyar szuverén adósságállomány jelenleg 30 százalék körüli devizaadósság-hányada is, és ez jelentősen hozzájárulna az árfolyamkockázatok megszűnéséhez – áll a Fitch elemzésében.