A ház közölte: jelenlegi előrejelzése az, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért magyar államháztartási hiány az idén 7,7-7,8 százalék körüli szintre emelkedik.
A költségvetésre nehezedő legnagyobb nyomások, mindenekelőtt a magas olajárak és az elhúzódó aszály okozta károk olyan tényezőkből erednek, amelyekre a magyar kormánynak nincs befolyása.
A piacok ugyanakkor az elmúlt egy hónapban már reagálni kezdtek a gyengébb deficitvárakozásokra; ennek egyik jele, hogy emelkedett az államadósság-törlesztési csődkockázatra köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) ára - áll az Eurasia csütörtöki elemzésében.
A cég várakozása szerint a magyar GDP-arányos államadósságráta - amely az év közepén 75,6 százalékon állt - 2026 végére valószínűleg megközelíti a 77 százalékot, bár ebben szerepe lesz az európai uniós folyósítások előfinanszírozásával járó piaci hiteligénynek is.
Tekintettel arra, hogy Magyar Péter miniszterelnök vonakodik az olyan szakpolitikai lépésektől, amelyeket "közvetlenül a választók szenvednének meg", valószínűleg ő is inkább a nagyvállalatok pótlólagos adóztatása felé hajlik, jórészt ugyanúgy, ahogy Orbán Viktor előző kormányfő tette.
A fő különbség azonban az, hogy Magyar Péter ezeket az intézkedéseket az euróövezeti tagságért hozott átmeneti áldozatvállalásként állítja majd be, azzal a célkitűzéssel, hogy Magyarország 2030-ra belépjen az eurócsatlakozás előtt kötelező ERM II. árfolyammechanizmusba - fogalmaznak az Eurasia londoni elemzői.
A ház mindezek alapján valószínűsíti is, hogy Magyarország 2030-ig belép az ERM II.-be, és ha ez sikerül, az megnyithatja az utat a 2032-es euróövezeti csatlakozás felé, tekintettel arra, hogy az ERM II.-ben legalább két évet el kell tölteni a valutauniós tagság előtt.
Ha Magyarország valóban belép 2030-ban az ERM II.-be, az "fényes politikai siker" lenne Magyar Péter számára, és a 2032-es eurócsatlakozás "bebetonozná Magyarország helyzetét az EU-n belül" - áll az Eurasia Group csütörtöki londoni elemzésében.
A ház szerint ha ez a menetrend megvalósul, annak valószínűsíthetően pozitív piaci hatásai is lennének; lehetőség nyílna például a forintban és az euróban denominált szuverén magyar adósság további hozamkonvergenciájára.
Magyarország közfinanszírozási pályájára más nagy londoni elemzőházak is hasonló előrejelzéseket adtak friss helyzetértékeléseikben.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő, amely minapi tanulmányában a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség közfinanszírozási és makrokilátásait vizsgálta, 24 oldalas elemzésének Magyarországról szóló fejezetében közölte: várakozása szerint a hazai össztermékhez mért magyar államháztartási hiány az idén eléri a 7,3 százalékot.
A Fitch azonban 2027-ben 5,8 százalékra csökkenő deficitet valószínűsít, és elemzésében szintén kiemelte, hogy a magyar kormány a középtávú konszolidáció rögzítőelemének szánja azt a kötelezettségvállalást, amelynek alapján Magyarország 2030-ra teljesíti az euróövezeti csatlakozás feltételrendszerét.