Hektáronként mindössze kétmázsás napraforgótermés, kiszáradt földek, veszteséges gazdaságok és súlyos takarmányhiány. Az idei aszály rendkívüli károkat okozott Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdaságában, a gazdálkodók pedig már a következő év miatt is aggódnak – írja a boon.hu.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, Taskó József arról számolt be a megyei lapnak, hogy veszélybe került az őszi vetés, és sokan attól tartanak, hogy újabb gazdaságok szűnnek meg.
A szakember 36 év gazdálkodói tapasztalattal a háta mögött úgy fogalmazott: ilyen nehéz évre még nem emlékszik.
Az elmúlt hónapok rendkívüli időjárása súlyos nyomot hagyott a borsodi földeken. A tartós csapadékhiány és a nyári hőség miatt a kukorica és a napraforgó terméseredményei több helyen messze elmaradtak a várakozásoktól. Az aszály következményei azonban már jóval túlmutatnak a földeken: a gazdák tartalékai fogynak, egyre nehezebb az állatok takarmányozása, a mezőgazdasági vállalkozások jövője pedig mind bizonytalanabbá válik.
A megyei elnök szerint, bár mostanában érkezett némi csapadék, korántsem annyi, hogy enyhítse az elmúlt hónapok hatását. A szakember szerint legalább 100-150 milliméter csapadékra lenne szükség ahhoz, hogy a talaj a tél előtt megfelelően feltöltődjön nedvességgel, és az elvetett növények biztonságosan kikelhessenek.
Az őszi mezőgazdasági munkálatok ugyan már megkezdődtek, de a gazdálkodók rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak.
Több helyen gyakorlatilag száraz, poros talajba kerülnek a vetőmagok, miközben a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen nedvesség hiányzik.
A repcét termesztő gazdák helyzete különösen aggasztó lehet. Azok, akik a szárazság ellenére már elvetették a növényt, most abban bíznak, hogy az érkező csapadék elegendő lesz a keléshez. Az idő azonban egyre sürgetőbb, hiszen a repcének a tartós téli fagyok előtt megfelelően meg kell erősödnie.
Taskó József szerint a kukorica és a napraforgó aratása lényegében már befejeződött, az eredmények azonban különösen Miskolctól délre bizonyultak rendkívül gyengének. A nyári hőség és a csapadékhiány sok helyen annyira megviselte a kukoricát, hogy a növények csupán apró csöveket tudtak fejleszteni. A terméseredmények között pedig óriási különbségek mutatkoztak: olyan terület is akadt, ahol hektáronként mindössze 10 mázsa termett. Ennél is rosszabb eredményekről számoltak be a napraforgó terén, hizen volt, ahol egy hektár termőföld csupán két mázsát takarítottak be.
A probléma ráadásul nem pusztán a betakarított termény mennyisége, hiszen a rendkívül alacsony hozamok mellett a felvásárlási árak sem nyújtanak megfelelő ellensúlyt a gazdáknak.
Az aszály következményei az állattartó gazdaságokat is súlyosan érintik. A gyenge kukoricatermés miatt egyes gazdálkodók kénytelenek külső forrásból beszerezni az állatok etetéséhez szükséges takarmányt, ami további jelentős kiadást jelent.
A szálastakarmányok hiánya még komolyabb aggodalomra ad okot. Az aszály miatt nemcsak a szántóföldi növények teljesítettek gyengén, hanem a legelők és kaszálók is megsínylették a csapadékhiányt.
Az idei veszteségek a következő évek mezőgazdasági termelésére is hatással lehetnek. Taskó József szerint különösen aggasztó, hogy a tartósan kedvezőtlen körülmények egyre több gazdálkodót kényszeríthetnek arra, hogy felhagyjon a termeléssel. A kamara megyei elnöke úgy látja, a kisebb gazdaságok folyamatosan kezdik feladni a termelést, mert az állandó veszteséget egyszerűen nem lehet finanszírozni. Amíg voltak tartalékok, addig valahogy működtették a gazdaságokat, de ezek a tartalékok mostanra kezdenek elfogyni. Ráadásul már a közepes gazdaságoknál is egyre inkább érzékelhető ez a probléma.
„Ha még egy ilyen év következik, akkor nagyon komoly csökkenés lehet a gazdálkodók számában”
– fogalmazott a szakember. Másfelől viszont úgy véli, a nagyobb, több lábon álló vállalkozások kedvezőbb helyzetben lehetnek, amennyiben a mezőgazdaságon kívül más tevékenységből is bevételhez jutnak. Azoknak azonban, akik kizárólag a földművelésből és az állattartásból próbálnak megélni, egyre nehezebb biztosítaniuk a működés feltételeit.
A kamara megyei elnöke szerint szükség lenne a gazdálkodók és az Agrárminisztérium közötti érdemi párbeszédre, amely nemcsak a pénzügyi támogatásokat, hanem az agrárszabályozás gyakorlati problémáit is érintené. Konkrét példaként az agrár-környezetgazdálkodási programhoz kapcsolódó kaszálási előírásokat említette.
A következő hetek időjárása meghatározó lehet a borsodi mezőgazdaság számára.
Az őszi vetések megfelelő fejlődéséhez jelentős mennyiségű csapadékra lenne szükség, miközben a gazdálkodók már most a következő esztendő költségeit és kockázatait mérlegelik.
Taskó József szerint az idei év tanulsága különösen fájdalmas: ma már nemcsak az a kérdés, mennyi terményt sikerül betakarítani, hanem az is, hány gazdálkodó lesz képes egyáltalán folytatni a munkát a következő évben.