Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban megemelt idei költségvetési hiány, illetve az európai uniós forrásokhoz kapcsolódó tartaléknövelés következtében az ÁKK 20 414 milliárd forintra emelte az éves bruttó kibocsátási tervét, amely az időarányos értéket meghaladva 78 százalékban teljesült a harmadik negyedév végére.
Kiemelték, hogy a piaci bizalom egyértelmű jele a magas aukciós kereslet, valamint a turbulens külső környezet ellenére stabil magyar hozamfelárak.
A finanszírozási szerkezet kiegyensúlyozott, az állam finanszírozása stabil. A megfelelő állampapír-kereslet és a költségvetés kedvező pénzforgalmi egyenlege következtében a kincstári likviditás szintje júliusban a mindenkori legmagasabb szintre, 5500 milliárd forintra emelkedett és magas maradt a negyedév végéig.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy a módosított, 2026. évre vonatkozó központi költségvetés nettó finanszírozási igénye 5445 milliárd forintról 7110 milliárd forintra emelkedett. A szeptemberi, aktualizált finanszírozási terv a likviditási tartalékok növelése érdekében ennél is magasabb, 8717 milliárd forintos nettó és 20 414 milliárd forintos bruttó kibocsátással számol. A központi költségvetés hiányát és a lejáró államadósság megújítását a lakossági állampapírok, a forint intézményi állampapírok és hitelek, valamint a deviza intézményi állampapírok és hitelek finanszírozzák.
A harmadik negyedév végéig a bruttó kibocsátás 15 936 milliárd forintot ért el, ami a megemelt 20 414 milliárd forintos terv 78,1 százaléka.
Szeptember végéig a három fő finanszírozási pillér közül a lakossági állampapírok bruttó kibocsátásának 77 százaléka, míg a forint intézményi finanszírozás csaknem 82 százaléka teljesült. A harmadik,a deviza intézményi finanszírozás pilléren belül az idei évre tervezett devizakötvény kibocsátás a júliusi 3 milliárd eurós kibocsátással már megvalósult. E pillér időarányosan alacsonyabb teljesülési arányát az magyarázza, hogy a helyreállítási alapból csaknem 3 milliárd euró értékű hitel decemberben válik elérhetővé.
Közölték, az intézményi forintpiacon az év első két negyedévét összességében erős, a harmadik negyedévet már inkább hullámzó kereslet jellemezte. A magyar kormány euróbevezetés iránti elköteleződésének pozitív hatása, hogy régiós összehasonlításban is jelentősen esett a magyar hozamszint. Az első fél évben a 10 éves forint hozamszint a 7-7,5 százalék körüli hozamszintről 6 százalék alá csökkent, a harmadik negyedévben pedig változatlan felárak mellett a fejlett piaci hozamemelkedést követve emelkedtek a hazai hozamok.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy az év eddigi tapasztalatai alapján a lakossági piacot a kamatcsökkentések ellenére is erős kereslet jellemzi. Az állampapír változatlanul a magyar lakosság egyik legfontosabb befektetési eszköze. Az lakosság kezében lévő állampapírállomány stabilan nő, miközben a lakossági állampapírok árazása az intézményi piaci hozamszinthez igazodott. A lakosság kezében lévő lakossági és intézményi állampapírok állománya szeptember végére elérte a 14 663 milliárd forintot.
Az adósságfinanszírozás költségének stabilizálását nagymértékben támogatta, hogy folytatódott a fix kamatozású állampapírok térnyerése a lakossági portfólión belül. A lakossági állampapírok állományán belül a fix kamatozású instrumentumok aránya az év eleji 44,1 százalékról szeptember végére 57,9 százalékra nőtt.
A nemzetközi devizafinanszírozást tekintve a 3315 milliárd forintos éves nettó kibocsátási terv 64,9 százaléka teljesült szeptember 30-ig. A kibocsátások több mint háromszoros túljegyzése és a csökkenő felárak azt jelzik, hogy a magyar gazdaság iránt tartósan erős a bizalom a nemzetközi befektetők körében is.
Hozzátették, hogy a nemzetközi források bevonása hozzájárult a likviditási tartalékok bővítéséhez, ezzel növeli a költségvetés és a finanszírozás stabilitását a bizonytalan nemzetközi, geopolitikai környezetben is.
A harmadik negyedév végén fennálló teljes adósság 22,1 százaléka lakossági tulajdonban van. Az államadósság devizaaránya 28,4 százalék, ami az ÁKK által meghatározott optimális toleranciasávon belül van. A teljes adósságon belül a fix kamatozású instrumentumok aránya 75,8 százalék – olvasható az ÁKK közleményében.