Nyitókép: Unsplash

Új időpontot mondott az MNB-alelnök a magyar euróra

Infostart
2026. szeptember 27. 08:35
A kormányzat által jelzett 2030-as dátummal szemben legkorábban 2032. január 1-jén válhat hivatalos fizetőeszközzé az euró Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a maastrichti kritériumok 2030-ig történő teljesítése legkésőbb 2029 eleji ERM–2 belépést tesz szükségessé, míg piaci elemzők a költségvetés helyzete miatt még ennél is későbbi céldátumot tartanak reálisnak.

A Tisza-kormány által vállalt 2030-as konvergenciadátum nem jelenti a közös európai valuta azonnali átvételét – hívta fel a figyelmet Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős alelnöke. A jegybanki vezető tisztázta: ha az ország 2030-ra teljesíti is a csatlakozási feltételeket, a kötelező kétéves árfolyam-mechanizmus (ERM–2) miatt a magyar euró bevezetésének legkorábbi lehetséges időpontja 2032. január 1-je. Ehhez

a belépési folyamatnak legkésőbb 2029 elején el kell indulnia.

Kurali Zoltán a Reutersnek nyilatkozva rámutatott: a monetáris döntéshozók szempontjából a 2027-es költségvetés, a középtávú fiskális tervek és az energiapiaci folyamatok jelentik a fókuszpontot. A kiszámítható költségvetési pálya és a csatlakozási folyamat elindítása kedvezőbb kockázati környezetet teremt a piacokon, ami a kamatvágási mozgásteret is befolyásolhatja. A jegybank elsődleges feladata jelenleg a 2,5 százalékos inflációs cél elérése és fenntartása.

Az elemzők még óvatosabbak: 2033 a reálisabb forgatókönyv

A vg.hu összeállításában az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint a 2032-es dátum is rendkívül feszített. Bár az árstabilitási és a hozamkonvergenciás feltételek terén érdemi előrelépés történt 2026-ban, a fő akadályt továbbra is a költségvetés állapota jelenti. A magas államadósság és annak kamatterhei miatt a pénzügyi elemzőház számításai alapján legkorábban 2033-ban jöhet létre az euróövezeti csatlakozás.

A szakértők hangsúlyozzák: az euró bevezetése komoly stabilitást és alacsonyabb kamatprémiumot hozna a gazdaságnak, ugyanakkor az önálló monetáris politika és a leértékelési mozgástér elvesztése szigorúbb költségvetési fegyelmet követel meg a mindenkori gazdaságpolitikától.