A világszerte jelen lévő, növekedő adósságtömeg jelentős része az Amerikai Egyesült Államokhoz és Kínához köthető; Pogátsa Zoltán közgazdász szerint az államadóssággal kapcsolatban az a legfontosabb, hogy ezt mire költik.
„Önmagában az államadósság volumene nem annyira fontos. Bár első hallásra ijesztő lehet egy nagy mértékű növekedés, országok tudnak működni kifejezetten magas államadósság szinttel is. Például Szingapúrban A GDP 200 százaléka az államadósság, és az ország köszöni szépen, megvan. Japánban két és félszerese a GDP-nek, és Japán is köszöni szépen, megvan. Tehát önmagában az, hogy milyen magas az adósság szintje, még nem meghatározó. A nagy kérdés, hogy azt az államadósságot, amit fölvett egy ország, azt értelmesen költötte-e el, beruházta-e a jövő szempontjából racionálisan, vagy elpazarolta” – tette világossá.
Dél-Korea szerinte arra jó példa, hogy felvett hitelt jól, a gazdasági fejlődés érdekében lehet elkölteni, ez az ország gazdasági csodát finanszírozott hitelből.
Görögország viszont arra példa, hogy az adósság csak nőtt, de a gazdaság nem lett felfejlesztve a felvett hitelekből.
Az IMF saját hatáskörben ezt a kérdést úgy döntötte el, hogy szorgalmazza az adósságszintek csökkentését. Ezt kommentálva Pogátsa Zoltán elmondta, az a kérdés, mitől lett nagy az adósság.
Az Egyesült Államok esetében mindenekelőtt azért, mert „adócsökkentéseket csináltak”. Erre a National Bureau of Economic Researchnek vannak használható kutatásai, ahol bemutatják, hogy messze a legnagyobb komponensét adják az amerikai államadósság növekedésének az egymást követő kormányzatok adócsökkentései. A gazdagok jól jártak, az állam viszont bevételektől esett el, ez márpedig igazságtalanságot szül – magyarázta.
Mindeközben az iráni háború megemeli mindennek az árát, felmentek a kamatszintek, az állampapírhozamok is, és ha magas az állampapír hozama, akkor fenntarthatatlan pályára kerül az adósság, hiszen ugyanazt az adósságot alacsony állampapírhozammal finanszírozva könnyebb visszafizetni vagy újrafinanszírozni, mint egy magasabbal.
„Tehát ha valaki szeretné az amerikai adósságpályát csökkenő tendenciába átfordítani a gyorsan növekvőből, akkor az első dolog, amit csinálnia kell, hogy azonnal abbahagyja az iráni háborút” – fogalmazott a közgazdász.
Ismert, a magyar államadósság is nő, az első negyedév végére a korábbi 74,6 százalékról 77,9 százalékra emelkedett. Erre reagálva elmondta: csak kicsi változások vannak a magyar államadósságban, elsősorban azért, mert az árfolyam változik.
„A magyar államadósságnak is van forint- és nem forintalapú komponense, és akkor amikor az euró-forint vagy a többi árfolyam változik, akkor egy kicsit átárazódik az államadósság mértéke is a GDP-hez képest. De ezek nem jelentős változások, tehát nem arról beszélünk, hogy most valami drámai romlás lenne a magyar államadósság/GDP mutatóban” – emelte ki.
A magyar államadósság egyébként szerinte a közhiedelemmel ellentétben nem magas: a 75-77 százalékos mutató alacsonyabb, mint az európai uniós átlag (81 százalék). Az eurózóna átlaga még magasabb, 86 százalék. Mint rámutatott, nem a magyar államadósság szintje magas, hanem az újrafinanszírozási ráta, az, hogy mennyit költünk a GDP-nkből a korábban felvett államadósság törlesztőrészleteinek a finanszírozására. Ez tavaly 3,8 százaléka volt a GDP-nek, egy átlagos európai ország 1,8 százalékot költ.
„Alapvetően
az, hogy mi sokat költünk a korábban felvett adósság finanszírozására, nem azért van, mert magas lenne a magyar államadósság, hanem annak ellenére van így;
a korábbi évek irracionális, kiszámíthatatlan, hitelvesztett gazdaságpolitikájának az árát fizetjük épp meg azzal, hogy a korábban felvett, magas hozamú állampapíroknak a törlesztőrészletei most esedékesek” – magyarázta. Szerinte ha a magyar kormány innentől kiszámítható, megbízható, stabil gazdaságpolitikát visz, akkor ezek az újrafinanszírozási ráták, az állampapírhozamok automatikusan csökkenni fognak, hiszen a befektetők egyre alacsonyabb hozammal lesznek hajlandók vásárolni állampapírokat.
„Ebben már van egy jelentős javulás – emlékezetes, hogy a választások után a hosszú távú magyar állampapírok hozama bezuhant a lengyel alá, és Lengyelország az az ország, ahol a legnagyobb gazdasági csoda volt itt az elmúlt 10 évben. A kormányváltással önmagában már radikálisan javult az államadósság finanszírozási pályája. Ezt az előnyt persze el lehet veszíteni, vagyis ez nem azt jelenti, hogy ennek a kormánynak a működésére végig, látatlanban megadatik, csak az előző kormánnyal szemben óriási volt a bizalmatlanság” – ecsetelte Pogátsa Zoltán. Az pedig a jövő kérdése szerinte, hogy ezzel a bizalommal él-e a jelenlegi kormány.
A cikk Rozgonyi Ádám interjúja alapján készült.