Iparági hírek szerint különösen nehéz helyzetben vannak a közepes és nagy értékű munkákra szakosodott építési vállalkozások, mert ezek a munkák zsugorodtak a legnagyobb mértékben.
Koji László ÉVOSZ-elnök szerint súlyos a helyzet.
„Ha visszanézünk akár 10-15 évre, ilyen súlyosra nem is emlékszem. Közepes és nagyértékű munkát az állam, az önkormányzatok és a nagybefektetők szoktak tőlünk rendelni, és hát ezek nagyon visszafogottak lettek. A magyar állam a múlt első félévben még 1710 milliárd forintot rendelt, most az első félévben 650 milliárdot. A nagy befektetőkről én azt mondom, hogy ezek most nem kivárnak, hanem várakoznak, tehát sorban állnak, hogy tárgyaljanak a kormánnyal, és azokat a kedvezményeket megkapják-e, amire ők gondolnak, hogy miért éppen Magyarországon fektessenek be, és azok a cégek, akik normál esetben erre szakosodtak. Sok nagy cég alvállalkozójának sincs munkája ” – sorolta az InfoRádió Aréna című műsorában.
A legfrissebb teljes építőipari KSH-adat még júniusi, az első félévben 0,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés, júniusban pedig munkanaphatással kiigazítva 5 százalékos volt az éves visszaesés. Fényt az iparág pedig nem igazán lát.
„A lelkületünkre kihat az, hogy 2026 a negyedik rossz éve az építőiparnak a korábbi szárnyalásokhoz képest, és a négy év alatt ez idáig körülbelül 7 és 8 százalék között lehet 2021-hez képest az összehasonlítható csökkenésnek a mértéke, amit 140 ezer vállalkozás él meg” – részletezte.
Az építőiparban a megkötött szerződés jelentené a reményt, de júniustól az új építőipari szerződések volumene 41,9 százalékkal zuhant egy év alatt;
- az épületeknél 16,8,
- az egyéb építményeknél 58,6 százalék
volt a visszaesés.
Ebből azt lehet látni, hogy egy év múlva valószínűleg milyen lesz az építőipar hangulata, tehát ha az újonnan kötött szerződések volumene majdnem 50 százalékkal kisebb, mint egy évvel ezelőtt volt, még akkor is, ha egy alacsony bázishoz mérünk, ez sötét jövőt vetít előre, hacsak gyorsulnak meg hirtelen az ajánlatkérések, megrendelések.
Ami a további számokat illeti, a második negyedévben a beruházások volumene 9,1 százalékkal csökkent egy év alatt, ezen belül az építési beruházásoké egyébként 14,7 százalékkal. Építőipari fellendülés márpedig nincs országos beruházási fordulat nélkül, sőt szétszakad az építőipar; 2 és 3 százalék közötti GDP-növekedésre van ahhoz szükség, hogy pótlólagos építési beruházással együtt járó bővülés legyen egy nemzetgazdaságban, és akkor nyugodtabb az építőipar.
„Miért vagyunk szétszakadva? A közepes és nagyértékű munkák eltűntek. Jelentem, a lakosságnak van pénze, a lakosság rendel. A mikro- és kisvállalkozói körben, különösen Budapesten és agglomerációs övezetében vannak felújítások, vannak lakásépítések, és ott van elegendő előrelátás és munka is egyelőre. De hát ennek megint csak van fonákja, amit a KSH sem lát teljesen, hogy azért a lakossági vonalon az esetek 50 százalékában szóbeli megállapodással, szerződések nélkül mennek a munkák” – világított rá Koji László.
Közben a piac másik részén komoly verseny van, árverseny is, ezen a piacon pedig akár még 10 százalékkal is a kisvállalkozó emeli az árait, még így is 17 százalékot megspórolt a lakossági megrendelőjének a 27 százalékos áfából, és úgy tűnik, mintha mindenki jól járt volna, magyarázta.
Kis munkának a 100 millió forint alatti értékű munkákat nevezi a szakma, 100-500 fölöt közepes, 500 millió fölött pedig már jönnek az alvállalkozók, ezek a nagy munkák.
Összesen egyébként 140 ezer építőipari vállalkozás van Magyarországon,
- vannak társas vállalkozók,
- egyéni vállalkozók vagy önfoglalkoztatók.
Mint Koji László mondta, a társas vállalkozások száma folyamatosan és radikálisan csökken, éves szinten 6-7 ezerrel is. Az egyéni vállalkozóknál viszont ezt az erőteljes csökkenést nem érzékelik, valószínűleg ez összefüggésben van azzal is, a kis munkák nem fogynak el.
Pedig lehetne azt is hinni, hogy a válalkozások számának csökkenése tisztulást hoz, még akkor is, ha versenyképesség-csökkenést jelezhet a leépülés. Ezt kommentálva Koji László úgy vélekedett, a megszűnések mögött ellehetetlenülés áll, többségében a NAV indít felszámolási eljárást. Közben sok olyan kisvállalkozás is van, amely elengedi a cégét, és más felállásban újat alapít, így tisztulásról nincs is szó.
„30 éves örökség kísér bennünket, amikor a gazdasági rendszerváltás az alkalmazottakból kényszervállalkozókat kreált. Csak papíron lettek vállalkozók, mert a vállalkozási képességek talán a mai napig nincsenek nagyon a helyén, mert akkor ajánlatot kell adni, szerződni kell. Tehát most kezdenek kikopni talán ezek a kényszervállalkozók az építőiparból majd koruknál fogva” – magyarázta Koji László.
Az Opten adatai szerint az év első nyolc hónapjában 3404 építőipari társas vállalkozás szűnt meg, miközben 2343 új alakult, ez jeleníti meg tehát az átfedést.
Hogy miért vannak egyáltalán talpon cégek, arról azt mondta, ilyen nehéz körülmények között is több mint 8000 milliárd forintot ebben az évben is folyó áron valakinek majd meg kell építeni, és akik érkeznek, nagyrészt fiatalok, más megközelítéssel, optimistábban jönnek, köztük Koji László szerint kevesebb is a svindler, felkészültebbek, már a mesterséges intelligenciát is alkalmazzák.
A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült, a teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.