A Magyar Nemzeti Bank az idei év egészére 15 700 új lakás átadását várja, ami 30 százalékos éves növekedés lenne. Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint ez még mindig nagyon kevés.
Mint az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta, mindenféle szakmai, műszaki, tudományos, egyéb szempontokat, képleteket figyelembe véve, és kiindulva abból, hogy
- mennyi lakás van Magyarországon,
- mennyi lakható,
- mekkora igény lehetséges,
éves szinten körülbelül 30 ezer új lakást kellene építeni.
„Lengyelországban van 38 millió ember, éves szinten 200 ezer új lakást adnak át, ami azt jelenti, hogy 190 emberre jut egy lakás. Mi meg vagyunk 9,5 millióan, és átadunk 14-15 ezer lakást, ez azt jelenti durván, kerekítve, hogy 300 emberre adunk át egy új lakást” – fordította a különbséget a számok nyelvére.
Utoljára Magyarországon 1978-ban adtak át új házgyári lakást, de ma újra fel kellene pörgetni arra a szintre az építést, mivel Koji László szerint 10-ből 9 magyar új lakásban szeretne lakni, csak épp nem teheti meg anyagilag.
Hogy az építőiparnak családi házak építése vagy kislakásos társasházak (lakóparkok) felhúzása érné-e meg jobban, arról azt mondta, mindegy, mindkettő építésének megvan a piaca.
Hangsúlyozta: a magyar építőipar képes arra jelenleg is, hogy fizetőképes kereslet mellett éves szinten 25 ezer új lakást megépítsen, ehhez van elegendő építőanyag, tervezői és kivitelezői kapacitás.
Budapest
Ami közelebbről a fővárosi lakáshelyzetet illeti, tavasszal 9490 szabad, akkor még megvásárolható új lakás volt a piacon, az átlagos kínálati négyzetméterár elérte az 1,85 millió forintot. Hogy mi verte fel így az árakat, arról Koji László a felelősséget vállalva leszögezte: az építőipar 800 ezer forint per négyzetméterből kész lakóotthont tud építeni, a pénz többi része
- a telek,
- a finanszírozási költség,
- az infrastruktúra,
- az ingatlanfejlesztő egyéb költségei,
azt kell megnézni, hogy ezeken az egyéb költségeken hogyan lehet csökkenteni.
Az ÉVOSZ többféle javaslatot letett már az új kormány elé is.
„Mindenképp kormányzati koordinációra szükség van, hogy
akár nonprofit ingatlanfejlesztő lakásépítő szervezetek létrejöjjenek,
tehát ott már azt a profitot, amit ingatlanfejlesztő elkér, lehet, hogy meg lehet spórolni, ha tényleg komolyan gondoljuk, hogy legyen új lakás. Lehetnek állami tulajdonú önkormányzati ingatlanok, aminek az azonnali áráról le lehetne mondani, és ütemezni lehet, hogy szakaszosan kerüljön megfizetésre, ami a bekerülési árat az elején tudja csökkenteni” – fejtegette Koji László.
Ami az ÉVOSZ javaslata, ez egy úgynevezett osztott tulajdonú ingatlankörnyezet.
„Amikor nekem mint lakni akarónak nincs elegendő pénzem, de a lakásnak megvan az ára 10 vagy 20 százalékban, és csak ilyen mértékben leszek tulajdonos, a többi mértékben bérlő vagyok. Tehát bérlőként beköltözök egy ingatlanba, és tíz év múlva tulajdonos lehet belőlem. Ide kell állami koordináció, nagy munkaadó, kellhet önkormányzat, kell kereskedelmi bank vagy ingatlanfejlesztő, tehát ezek működnek angolszász országokban, kiváló példák vannak erre” – mutatott rá.
A kormánnyal egyébként szerinte működik a párbeszéd, de látják a kormányzat fontossági sorrendjét, most ért oda a kormányzat, hogy építésgazdasági kérdésekkel is foglalkozzon. A javaslataikat jónak tartják, folynak az előkészítő munkák.
Otthon Start, és ami utána jön
Az első félévben 6278 új lakás épült, 22 százalékkal több, mint egy éve, közben 16 588 lakásra adtak ki engedélyt, vagy történt egyszerű bejelentés, ez 29 százalékos növekedés, ami a fordulat ígérete Koji László megfogalmazása szerint, mélypontról mozdul el az építőipar, az Otthon Startnak is köszönhetően.
Az viszont kellemetlen meglepetés volt, hogy a ráfordítások 90 százaléka nem új építésű lakást érintett, de így is pozitív irányt vett a lakásügy szerinte.
Az Otthon Start programnak azonban van egy súlyponti problémája: a finanszírozás. Ezt kell megoldani addig, amíg le nem megy 3-5 százalékra a hitelkamat mértéke, és tartósan ott is marad.
A folyamatra az unió is felfigyelt, kirakatba tett forrásokat, de egy szó, mint száz, ahová az állam támogatási forrást helyez, ott az emberek is szívesebben költenek, mert erősíti a bizalmat, hogy az állampolgár érzi, nem marad egyedül.
Ami a számokat illeti, márciusig 33 200 hitelszerződést kötöttek 1161 milliárd forint értékben az Otthon Start programban, és ezek 90 százaléka valóban használt lakás vásárlását finanszírozta.
Koji László még azt is elmondta, szerinte nincs megfelelő kínálat az új lakások piacán, ott szeretnének új lakást venni az emberek, ahol úgy gondolják, tartósan érdemes élni, lesz munkahely is.
Herczeg Zsolt e cikk alapjául szolgáló interjúját alább megtekintheti, meghallgathatja.