Az építőiparban van elég munkaerő, a minősége azonban kérdéses – mondta el az InfoRádióban Koji László, az ÉVOSZ elnöke; az iskolarendszerből nem jön ki annyi szakmunkás, mint ami elmegy nyugdíjba, tehát itt már rés keletkezik, másrészt pedig nem feltétlenül jól szervezik a munkát, és még a jó szakmunkásnál is vannak hatékonysági problémák.
Elmondása szerint a szakmában nagyon sok cég az év második felében rá fog kényszerülni, hogy a szakmunkásaitól is valamilyen mértékben megváljon vagy részfoglalkoztatással csökkentse a foglalkoztatást, ami most igen kényes kérdés.
Hogy ez nem növeli-e meg a feketemunkát hirtelen, arról úgy vélekedett, azért nem, mert nehezen találnak most munkát, de persze ez is benne van a pakliban, ám így kóklerek hada is versenytárssá válhat.
Jellemzően Budapesten és az agglomerációban van munka, de épp feketemunka terén is ez a zóna a legveszélyeztetettebb,
hisz vidéken „akár a pap is kiprédikálhat egy-egy rossz helyi vállalkozót”.
Erre az egész helyzetre egyébként volna szerinte megoldás.
„Mindig a német és a nyugat-európai mintát szoktuk előhozni, hogy mivel ennyire sok a mikro- és kisvállalkozó, ők teljes egészében a duális képzés keretében nem tudják felvállalni teljes értékűen azt a gyakorlati tanítást, amit egy-egy tanulónak el kellene sajátítani, ezért ezekben a nyugat-európai országokban nem duális képzés van, hanem triális, a képzés harmadik lába pedig a gyakorlati képzőközpont, ahol rásegítenek a vállalkozóknál ezekre a képzésekre. Javaslatunkat a kormány asztalára letettük, várjuk, lesz-e belőle legalább egy pilot program.”
Azt is megemlítette, hogy ma Magyarországon 102 helyen folyik építőipari szakmában gyakorlati képzés, ami igen sok, még akkor lett ennyi, amikor 30 ezer gyereket képeztek, de mára 8 ezren maradtak, így kevesebb, de jobb képzőhelyre volna szükség, lehet, megyénként akár egy is elég lenne, amely lehetne kiválósági központ.
Lakásáfa
Koji László e mentén a lakásáfával kapcsolatos javaslataikról is beszélt.
„2015 óta mondjuk, amikor bejött az 5 százalékos lakásáfa, hogy ezt állandósítani kellene, de minden évben az áfatörvény újraszabályozza ezt, és hosszabbítja az 5 százalékos szabályt. Most is az van, hogy akinek év végéig van jogerős építési engedélye vagy bejelentése, az ő részére 2030-ig építhetünk 5 százalékos áfával kész lakóingatlant. Ez mindig eredményez rástartolást, ami rángatja a piacot. Mi inkább azt javasoljuk, hogy határidő nélkül legyen ez az 5 százalékos áfa, és ha mégis a kormány másképp gondolná, akkor majd szabályoz” – részletezte.
Erre a javaslatra egyébként az építésügyi miniszter, Vitézy Dávid már reagált, neki Koji László szerint tetszik.
Önerős energetikai korszerűsítési pályázat számokban
Az ÉVOSZ-nak sok más javaslata is van. Szeptember elején közölték: reálisan megvalósítható évente 100 ezer magyar otthon energetikai korszerűsítése, ehhez van építőanyag-gyártói és kivitelezői kapacitás. Ennek részleteiről Koji László elmondta, ehhez 10-15 millió forint kell lakásonként, miközben a lakosság körülbelül 6 millió forintot fordít erre a célra. Számításaik szerint ha 20 százalék önerőt várnak el a lakosságtól, akkor kell minimum 500 milliárd forint ahhoz, hogy évente 100 ezer lakóingatlan energetikai korszerűsítésben lehessen részesíteni.
A cikk Herczeg Zsolt interjúja alapján készült, alább megtekintheti, meghallgathatja a teljes beszélgetést.