2026. július 31-én James H. Lee, a Texas Stock Exchange alapító-vezérigazgatója dallasi központjukban harangceremóniával ünnepelte, hogy elindult az új amerikai tőzsde. Az első amerikai papírok július 10-én kerültek be a kereskedési rendszerbe, három héttel később viszont már valamennyi, az amerikai National Market Systemhez tartozó részvénnyel kereskedni lehetett a TXSE-n, melyhez több mint 50 tagcég csatlakozott.
A jövő nagy kérdése az, hogy ez csak egy újabb kereskedési felület lesz, vagy Texas képes lesz olyan kibocsátókat is megszólítani, melyeket az eddigi szereplőknek nem sikerült. A TXSE makrogazdasági szerepe csak akkor lesz jelentős, ha az utóbbi tekintetében is sikeresnek lehet majd mondani.
Kongott a harang, de a neheze most jön
Az amerikai tőzsdefelügyelet, az SEC 2025. szeptember 30-án hivatalosan is jóváhagyta a TXSE bejegyzését nemzeti értéktőzsdeként. A teljesen elektronikus piac fizikai kereskedési parkett nélkül működik, és olyan szabályozott infrastruktúrát kapcsol össze, amelyben brókerek, árjegyzők, adatfolyamok és megbízások találkoznak.
Egy mai modern tőzsde kevéssé hasonlít a régi filmek zsúfolt parkettjére, sokkal inkább egy óriási szerverparkot jelent párhuzamosan futó szoftverekkel. A TXSE a saját rendszerét 18 hónap alatt építette fel. Ám nem elég a vas, egy sikeres tőzsdéhez kibocsátók is kellenek.
A TXSE menetrendje szerint a vállalati átlistázások 2026 negyedik negyedévében jöhetnek, az első nyilvános részvénykibocsátások (IPO-k) pedig 2027-ben. És itt hozhat végre erősebb versenyt a TXSE, ahogyan azt Lee az induláskor is ígérte („Real competition for primary listings, for the first time in decades”).
A szavak mögött ráadásul komoly tőke van. A TXSE 275 millió dollárnyi tőkét vont be mintegy 90 befektetőtől. A tulajdonosok között ott van a Bank of America, a BlackRock, a Citadel Securities, a Charles Schwab, a Goldman Sachs és a J.P. Morgan. A TXSE számítása szerint a tíz legnagyobb amerikai részvény-likviditásszolgáltató közül hét részt vett a finanszírozásban.
Az erős anyagi háttér azonban még nem garantálja a sikert. Ehhez az kellene, hogy a vállalatok a NYSE vagy a Nasdaq helyett a TXSE-t válasszák. Ez pedig nem lesz egyszerű feladat, tekintettel arra, hogy a tőzsdéknél különösen erősek a hálózati hatások. Egy kibocsátó számára ugyanis fontos, hogy ott legyen jelen, ahol sok befektető, elemző, kereskedő és más ismert vállalat is megtalálható.
A hegyek is megmozdultak
A történet érdekessége, hogy a TXSE-nek nem két New York-i vetélytárssal kell szembenéznie. Az új versenytárs érkezése mindkettőt arra motiválta, hogy kiépítse saját texasi jelenlétét. A NYSE Texas 2025-ben indult Dallasban teljesen elektronikus piacként, és a texasi közösségéhez tartozó vállalatok összesített piaci értéke meghaladja a 3,7 billió dollárt. A NYSE ráadásul kettős listázást ajánl a cégek számára. A vállalatok megtarthatják elsődleges listázásukat, miközben külön díj nélkül szerepelhetnek a NYSE Texason is.
A Nasdaq Texas 2026. március 5-én, az Alamo falainál tartott harangceremóniával ünnepelte indulását. Már az első körben olyan társaságok jelentek meg kettős listázással, mint az APA Corporation vagy a J.B. Hunt. A Nasdaq Inc. saját részvényeit is felvette a texasi piacra, vagyis a csoport a saját papírjával adott szimbolikus hitelt az új platformnak.
Az USA déli állama tehát egyszerre három jelentős tőzsdével lett gazdagabb, azonban fontos látni a különbségeket is. Míg a TXSE új önálló szereplő, amely saját elsődleges listázásokat és IPO-kat akar, addig a NYSE Texas és a Nasdaq Texas meglévő tőzsdecsoportokhoz kapcsolódó, kettős listázásra építő piac.
Szabálykönyvek háborúja
A három szereplő közötti verseny tétje nagyobb annál, mint hogy melyik szerver hajt végre több ügyletet egy másodperc alatt. A TXSE ugyanis a vállalatirányítás szabályaiban is saját modellt épít.
A TXSE SEC elé terjesztett Rule 13.003-módosítása bizonyos esetekben arányosan osztaná el a nem instruált lakossági részvényeket a ténylegesen szavazók döntése alapján. Ha például egy bróker egymillió lakossági részvényt kezel, ám csak 700 ezertől érkezik utasítás, akiknek 60 százaléka szavazott igennel, 25 százaléka nemmel, míg 15 százalék tartózkodott, akkor a fennmaradó 300 ezer részvénynél úgy kell venni, hogy ők is szavaztak, ráadásul ugyanebben a 60-25-15 arányban.
Lee szerint ezt diktálja a matematikai logika és a józan paraszti ész is. Így érhető el, hogy a nem szavazók ne zavarják meg az arányokat („silence should not distort the outcome”). Hogy valóban így lesz-e, azt még nem tudni, hiszen a SEC szeptember 9-ig hosszabbította meg a fenti javaslat elbírálásának időszakát.
A dereguláció nem varázspálca
Tény, hogy a tőzsdei jelenlét nem olcsó. Michael Ewens, Kairong Xiao és Ting Xu 2024-es tanulmányukban (.pdf) a medián amerikai tőzsdei vállalatnál a vizsgált közzétételi és belső vállalatirányítási szabályok összes költségét a piaci kapitalizáció 4,3 százalékára becsülték. Azonban azt is megállapították, hogy ezek a költségek csak kis mértékben magyarázzák a nyilvános vállalatok számának hosszútávú csökkenését.
Ahogyan azt Craig Doidge, G. Andrew Karolyi és René M. Stulz 2017-es tanulmánya (.pdf) megmutatta, az amerikai tőzsdei vállalatok száma az 1996-os csúcs után 2012-re nagyjából a felére csökkent. A csökkenés 54 százalékát az alacsony bevezetésszám, 46 százalékát pedig a magas kivezetési ráta magyarázta. Utóbbiban a vállalat-felvásárlások magas számának is komoly szerepe volt.
Craig Doidge és szerzőtársai 2025-ös elemzése (.pdf) azt találta, hogy a fenti rés 2023-ra sem zárult be. Az USA-ban 12,9 tőzsdei vállalat jutott egymillió lakosra, míg más fejlett országokban átlagosan 24,5. Ez a különbség indokolhatja egy új tőzsde indítását, ám nem igazolja a TXSE azon feltevését, hogy a lazább szabályozás automatikusan több IPO-t jelentene.
Mit hoz a jövő?
A Texas Stock Exchange jelentőségét most még nem érdemes azzal mérni, hány Apple- vagy Nvidia-részvény fut át a rendszerén. Még kevésbé indokolt „új Wall Streetként” ünnepelni az intézményt. A siker valódi mércéje az lesz, hogy hány vállalat választja elsődleges otthonául, mennyire lesz képes nagy kibocsátásokat megszervezni, tud-e tartós likviditást építeni, és rákényszeríti-e a NYSE-t és a Nasdaqot díjaik csökkentésére, vagy szabályaik megváltoztatására.
Júliusban Dallasban megszólalt a harang, és ezzel egy új, SEC által engedélyezett amerikai tőzsde kereskedési rendszere állt munkába. Az igazán várt csengetés azonban az lesz, ami egy komoly nagyvállalat TXSE bevezetését jelzi majd.
A cikk szerzője Sebestyén Géza, a BCE egyetemi docense, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője