Európát idén már öt hőhullám sújtotta, ami energetikai szempontból két komoly problémát is felvet.
„Azon ipari folyamatoknál, ahol hűtésre van szükség – általában vízre –, a vízhiány, illetve a magas hőmérséklet okozhat teljesítménycsökkenést, kiesést. Ilyen például az üveggyártás, vagy éppen a beton előállítása is számos más, hasonló terület mellett” – mondta az InfoRádióban Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
Emellett az energetika is érintett, hiszen a csúcsidőszakokban már olyan magasra ugranak a villamosenergia-árak, hogy azok mellett egyszerűen nem érdemes folytatni bizonyos ipari tevékenységeket. Mint mondta,
300-500 euró/megawattórás tarifáknál már visszafognak vagy le is állítanak bizonyos tevékenységeket, és ez is csökkenti az európai termelékenységet.
A magas villamosenergia-árak ellen azonban már létezik működő megoldás, mégpedig az energiatárolás intézménye, illetve tartalék erőművek beépítése a rendszerbe – jelentette ki, megjegyezve, hogy ez persze költségekkel jár, de az akkumulátorok és plusz erőművek beszerzése és integrálása még az említett csúcsidőszakokban is képes visszaszorítani az energiaárakat elviselhető szintre.
Deák András Bulgáriát említette példaként: „az elmúlt évek során már lassan 10 gigawattórányi akkumulátor-kapacitást építettek be egy sokkal kisebb rendszerbe, és látható, hogy a kritikus időszakokban is viszonylag normális áraik voltak, nem alakultak ki hirtelen árcsúcsok a villamosenergia-rendszerben. Ez pedig bizonyos fajta könnyebbséget jelent a legtöbb iparág számára.”
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint így megoldhatók bizonyos problémák, vannak viszont, amelyeket már nem lehet orvosolni. Így tehát
el kell fogadni, hogy a hasonló forróság idején bizonyos ipari tevékenységeket átmenetileg (vagy akár véglegesen is) fel kell függeszteni.
A hőség ezen felül a szárazsággal, az erdőtüzekkel és a vízhiánnyal együttesen fejti ki hatását. Ez a probléma különösen Európát érinti súlyosan. Augusztus 11-én például Nyugat-Európa átlaghőmérséklete csaknem 10 Celsius-fokkal haladta meg az 1961-1990 közötti átlagot.
A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Várkonyi Gyula készítette.