A legjobb mesterséges intelligencia modellért folytatott versenyben egy ország mérete jelentős előny lehet, nem csoda, hogy a nagyhatalmak építik a legdrágább és legjobb modelleket. Ám egy kis ország sem automatikus vesztes. Gyors reakciókkal, tiszta adatokkal, szűk fókuszú programokkal, célzott közbeszerzéssel, egyedi nyelvi vagy biztonsági tudással képesek felvenni a kesztyűt. Az alábbiakban hat ország példáján mutatom be, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.
Szingapúr aktív állam modellje
Szingapúr National AI Strategy 2.0-ja, azaz második nemzeti mesterséges intelligencia stratégiája öt területre koncentrál. Ezek az egészségügy, az oktatás, a városüzemeltetés, a biztonság és a logisztika. Ezekben az a közös, hogy mindegyikben sok az adat, problémát jelent a munkaerő-hiány, és jól mérhető a hatás.
Az ország háromlépcsős rendszert alkalmaz. Először kijelölik a problémát. Ilyen lehet például az, hogy hogyan lehet kevesebb orvossal több beteget előszűrni. Vagy hogy hogyan lehet a kikötői-logisztikai rendszert hatékonyabban irányítani. Vagy hogy hogyan lehet az oktatásban személyre szabott segítséget adni a diákoknak. A második lépcsőben állami és ipari partnereket rendelnek a feladathoz. Végül a harmadik lépcsőben világos szabályokat és ellenőrzési pontokat határoznak meg, hogy az AI-rendszerekről tudni lehessen, hogy milyen adatból dolgoznak, ki felel értük, mikor szólhat közbe az ember, és hogyan derül ki, ha hibáznak.
Ezt szolgálja az AI Verify nevű ellenőrzési eszköztár is. A szervezetek előre megvizsgálhatják vele, hogy az AI-rendszerük milyen adatból dolgozik, mennyire magyarázható a döntése, hol tévedhet, ki felügyeli, és milyen javításokra van szükség, mielőtt közszolgáltatásban vagy üzleti folyamatban használnák.
Nem felejtették ki a folyamat egyik legkritikusabb elemét sem. A kormány több mint 1 milliárd szingapúri dollárt különít el a fenti projektre. A cél az, hogy az AI-szakemberek száma 15 ezerre nőjön. Egy alig hatmilliós országban ez egy jelentős létszám.
Amit mi tanulhatunk Szingapúrtól, az a kezelhető méretű, reális célok kitűzése. Csökkentsük például az egészségügyi várólistákat. Optimalizáljuk a hazai energiafogyasztást. Szűrjük jobban a gazdasági szereplők működésének törvényességét. A lényeg, hogy konkrét célokkal, megfelelő partnerekkel dolgozzunk, és tegyük a hatást mérhetővé.
Észtország intelligens közigazgatása
Észtország a digitális világ ismert és sikeres szereplője. A balti állam az elsők között digitalizálta a közigazgatást. Bevezették az elektronikus azonosítást, széles körűvé tették az online ügyintézést, és külön figyelmet fordítottak a rendszerek közötti hatékony együttműködésre is. Ebbe a jól működő modellbe építették be a mesterséges intelligenciát.
Az észtek kulcsprojektje a Bürokratt, ami közszektorbeli virtuális asszisztensek hálózata. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az állampolgár nem hivatalok weboldalai között bolyong, hanem egyszerűen csak felteszi a kérdéseit, melyet az állami szolgáltatásokat jól ismerő ügynökök értelmeznek és válaszolnak meg. Az eredmény az, hogy az univerzális és virtuális állami ügyintéző gyakorlatilag beköltözik minden nappaliba.
A következő lépés az észt nyelvre és közszolgáltatásokra szabott nagy nyelvi modell megalkotása. A szakértők számára ugyanis világos volt, hogy egy kis, ritka nyelvet beszélő ország nem bízhatja teljesen külföldi modellekre az állampolgár és az állam közti kommunikációt. Az észtek tehát nem egyszerűen használni akarnak AI modelleket, hanem fejlesztenek is.
Mindezt ráadásul nagyon szigorú adatpolitikai elvek mellett végzik. Csak így garantálható ugyanis a biztonságos működés, az emberközpontú szolgáltatások, az intézmények közti hatékony együttműködés.
Magyarország számára fontos tanulság, hogy AI-képes államot akkor lehet csak építeni, ha az informatikai alapok már a helyükön vannak. Az adatminőség, az információ-biztonság, az interoperabilitás elengedhetetlen ahhoz, hogy egy ország szintet lépjen.
Az Egyesült Arab Emírségek tőke alapú modellje
Az arab állam más utat választott. Nem kis költségű projektekkel kísérletezik, hanem gradiózus állami beruházással. 2017-ben fektették le saját AI-stratégiájukat. Az elhivatottságot jól jelzi, hogy kineveztek egy külön AI-minisztert is. A céljuk az, hogy 2031-re világvezetők legyenek a kormányzati szolgáltatások, a közlekedés, az egészségügy, az energia, az oktatás, a vízgazdálkodás és űripar területén is.
A megvalósítás négy alapkőre épül. Először is az AI náluk nem mellékes szakpolitikai ügy, hanem a legfelső politikai szinten támogatott nemzeti program. Másodszor az ország adatközpontokat, számítási kapacitást és energiaellátást épít. Harmadszor külföldi kutatókat, mérnököket, egyetemeket és technológiai cégeket vonnak be, hogy gyorsan pótolják a hiányzó szakemberbázist. Negyedszer saját AI-modelleket fejlesztenek, például a Falcon-modellcsaládot, melynek több nyílt forráskódú eleme is van.
Ez a stratégia természetesen nem mentes a kockázatoktól. A megvalósítása drága, tőke- és energiaigényes. Sok múlik emellett az importált tehetségek minőségén, illetve a jó minőségű chipekhez, valamint a szükséges felhőszolgáltatásokhoz való hozzáférésen.
Számunkra az Emírség útjának fontos tanulsága a saját modellek építésének jelentősége. A nemzeti kapacitás elsődleges fontosságú, hiszen kell a biztonságos számítási környezet az érzékeny kutatásnak, a bizalmas állami és egészségügyi adatoknak, az innovatív egyetemi kutatásoknak. Az AI világában az adatszuverenitás jelentőségét nem lehet eltúlozni.
Izrael hármas mixe
A zsidó állam stratégiájában fontos szerepe van a katonai alkalmazásoknak és technológiának, a kiberbiztonsági megfontolásoknak, az egyetemeknek, a kockázati tőkének, és a globális piacra értékesítő startupoknak is. Fontos eleme a modellnek az is, hogy a tehetség gyorsan áramlik az egyik szektorból a másikba.
A nemzeti AI-programjuk három fő célt nevez meg, ezek a stratégia, az infrastruktúra és a működési környezet. Az állam itt kutatási infrastruktúrát, adat- és számítási kapacitást, szabályozási keretet és ipari kapcsolatokat is biztosít az amúgy is nagyon erős high-tech szektor számára.
A program hatékonyságát jól mutatja, hogy statisztikák szerint a high-tech cégek körülbelül negyede AI-cég. Az alkalmazási területek között ott van a kiberbiztonság, a gyógyszerkutatás, az orvosi eszközök, a mezőgazdasági technológia, a félvezetőipar, a védelmi technológia és az üzleti szoftverek is.
A gyakorlati fókusz nagyon erős. Egy katonai vagy egészségügyi problémának megoldásából nagyon gyorsan lehet startup. Kockázati tőkéből sincsen hiány. Izrael ráadásul a hátrányból is előnyt kovácsolt. Mivel a hazai piacuk nem elég nagy a tipikus startupok növekedési céljainak garantálására, így a globális piacokra való kilépés már az első pillanattól elvárás minden szereplő részéről. A geopolitikai helyzet ráadásul erős innovációs motor, de persze kockázatot is jelent. A háborús helyzet ugyanis munkaerőt, figyelmet és tőkét köt le.
Amit mi tanulhatunk ebből a modellből, az az átjárás biztosítása az egyetemek, a védelmi ipar, az egészségügy, az állam, a kockázati tőke és az ipar között. Ha ezek külön szigetek, akkor a fejlődési görbe sokkal laposabb lesz. Közös laborok, közös projektek, közös finanszírozási lehetőségek kellenek a szinergiák kihasználására.
Ruanda digitális ugrása
Ruandára valószínűleg senki nem gondol globális AI-nagyhatalomként, és nem is az. Legalábbis még nem. Az ország stratégiája pont azért érdekes, mert fejlesztéspolitikai eszközként kezeli a mesterséges intelligenciát. A 2023-as nemzeti AI-politika hat területre és tizennégy ajánlásra épül. A cél a magasabb gazdasági növekedés, a jobb életminőség, illetve a felelős és inkluzív AI.
Az egészségügyben az AI-alapú előszűréssel és döntéstámogatással kívánják enyhíteni a szakemberhiányt. A mezőgazdaságban időjárás-előrejelzéssel és termésbecsléssel csökkentenék a kockázatokat. Az oktatásban személyre szabott tanulási eszközöket terveznek bevezetni. A közszolgáltatásban az ismétlődő ügyeket automatizálnák. A pénzügyekben a hitelkockázat csökkentése és a digitális azonosítás a célkitűzés.
Ruanda intézményt is rendel a végrehajtáshoz, a Responsible AI Office-t. Ennek feladata a végrehajtás koordinálása, a felelős fejlesztés támogatása és az intézmények közti munka összehangolása.
Számunkra fontos tanulság az, hogy az AI hatása akkor a legnagyobb, ha konkrét, valós, komoly társadalmi költséggel járó és valóban megoldható problémákra szeretnénk megoldásokat adni jól koordinált és hatékony módon.
Izland nyelvpolitikája
Izland a mesterséges intelligenciát nem az egészségügyben, a mezőgazdaságban vagy az iparban, hanem a nyelve megőrzésében veti be. Rájöttek ugyanis, hogyha a digitális eszközöket mindenki angolul használja, akkor a kis nyelvek lassan kiszorulnak a mindennapi életből. Egyszerűen elveszítik szerepüket.
Izland ezért a saját nyelvi kultúráját helyezte az AI programja középpontjába. A 2024–2026-os Language Technology Programme célja, hogy az izlandi nyelv hasznos maradjon a digitális világban is. A program konkrét technológiai csomag beszédfelismeréssel, beszédszintézissel, gépi fordítással, helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzéssel, illetve ipari és közigazgatási integrációval.
Az AI-akcióterv a közszolgáltatásokra, az egészségügyre, az oktatásra, az innovációra és a felelős használatra fókuszál. Nagyon fontos, hogy a rendszereknek minél tökéletesebben kell működniük. Ha ugyanis az izlandi nyelvű állami ügyintézés, egészségügyi tájékoztatás vagy oktatás nem használható jól, akkor az állampolgár egyre gyakrabban angolra vált majd, ami hosszú távon a szigetország nyelvének elsorvadásához vezethet.
Bár a magyar nagyobb nyelv, mint az izlandi, ám az angol nálunk is gyorsan terjed mind a köznyelvben, mint a mindennapi élethelyzetekben (egyes hazai éttermekben például némely pincér nem beszél magyarul). Így a nyelvi örökségünk megőrzése számunkra is fontos feladat lehet középtávon.
Tanulságok Magyarország számára
A fenti hat ország négy fontos tanulsággal szolgál a számunkra. Először is fontos a nemzeti AI-program. Ez fókuszálhat az egészségügyre, az energetikára, a nyelvünkre, az iparra, az állami ügyintézésre, vagy ezek kombinációjára. Lényeges azonban, hogy minden esetben legyen felelős vezető, adatgazda, illetve konkrét és mérhető célok.
Másodszor látni kell, hogy a nyers adat még nem vagyon, csak lehetőség. Tisztítani, dokumentálni, címkézni, anonimizálni kell a hazai adatokat. Az is fontos, hogy legyen szabályozott hozzáférési rend, illetve fejlesztők számára könnyen elérhető tesztkörnyezet.
Harmadszor egy AI-projekt csak akkor hoz hasznot, ha megváltoztatja a mindennapi működést. Ha rövidebbek lesznek a várakozási idők. Ha kevesebb lesz a hiba. Ha gyorsabb lesz a döntéshozatal. Ha olcsóbbak lesznek a szolgáltatások. Ez rögtön azt is megmutatja, hogy a mérhető céloknak milyen területekre érdemes fókuszálnia.
Negyedszer fontos a hazai nyelvi és szakmai kontroll is. Magyar egészségügyi, jogi, pénzügyi, energetikai és közigazgatási AI nem épülhet kizárólag külföldi modellekre. Az adatvagyon értékét és fontosságát nem szabad alulbecsülni, ezt mindenképpen védeni kell.
Ahogyan a fenti példák is mutatják, egy kisebb ország számára is rengeteg lehetőséget nyújt a mesterséges intelligencia. A pálya nyilván kicsit meredekebb, mint egy elterjedt, százmilliók által beszélt nyelvvel, globálisan is jelentős iparral és fejlett AI modellekkel rendelkező ország esetében, ám a feladat nem lehetetlen, a hasznok pedig kézzel foghatóak.
A szerző Sebestyén Géza, a BCE docense és az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője