A Galaxis útikalauz stopposoknak című könyv óta tudjuk, hogy a végső válasz a 42. A magyar bitcoin-befektetőnek ez az érték nem csupán irodalmi poén, hanem megközelítőleg a tavalyi ralli csúcspontja is, legalábbis ha millió forintban számolunk. Ma viszont már 21 millió forint alatt jár az első kriptopénz árfolyama. Azaz szűk egy év alatt lefeleződött a csúcson vásárlók befektetésének értéke.
A változás egyik magyarázatát a kriptopiacokon találjuk meg, a bitcoin ugyanis a nagy devizákkal szemben is esett. A 2025-ös 120 ezer dollár feletti csúcsok után 70 ezer dollár alá csúszott az árfolyama. A magyar befektetők számára viszont lényeges a másik ok is, a forint erősödése. Míg 2025 júniusában még nagyjából 355 forintot ért egy dollár, addigra ma már 300 környékén van az amerikai valuta árfolyama.
Magas kamat, erős forint
A forint erősödésének egyik oka a kamatelőny. Magyarországon az alapkamat 6,25 százalék, miközben az amerikai jegybanki kamatsáv 3,50–3,75 százalékon állt. Ez a különbség vonzóvá teszi a forinteszközöket. A devizapiacon carry trade-nek hívják azt, amikor egy befektető hitelt vesz fel a kisebb kamatozású valutában, és ezt a magasabb hozamot fizető országban fekteti be. Mindez forintvásárlással is jár, ami természetesen erősítette a magyar valutát.
A másik forintoldali tényező az infláció csökkenése volt. A pár éve még 20 százalék felett is járó magyar drágulási ütem ma már csupán 2 százalék környékén van. Ez nem csak a korábbi magyar értéknél kisebb sokkal, hanem a mostani amerikai mutatónak is közel a fele. A pénzügyek alapszabálya szerint pedig hosszabb távon az a pénz erősödik, melynek inflációs mutatója alacsonyabb.
Összedőlő dominók
Közben a bitcoinnál is elfogyott a lendület. Az amerikai bitcoin ETF-ek korábban rengeteg új vevőt hoztak a piacra. Ezek egy része azonban elkezdte eladni a befektetéseit, részben profitrealizálás, részben csalódottság miatt.
Május végén kilenc egymást követő kereskedési napon összesen körülbelül 2,8 milliárd dollár távozott ezekből az alapokból. Ez pedig lenyomta a bitcoin árfolyamát.
Egy csúcs után természetesen nem váratlan a profitrealizálás. A bitcoin tipikus befektetője egyszerűen csak pénzt szeretne keresni. Így amikor az árfolyam nem emelkedik tovább, akkor inkább máshova viszi a pénzét. Ha ezt sokan egyszerre teszik, akkor az árfolyam is szakad.
A fenti folyamatot felgyorsította a tőkeáttétel is. A kriptopiac egyik veszélyes sajátossága, hogy sokan kölcsönpénzzel fogadnak az emelkedésre. Ha az ár esni kezd, akkor ezeknek a szereplőknek a veszteségei villámgyorsan emelkedhetnek, akár olyan mértékben is, hogy a teljes pozíciójuk veszteségessé válik. A kereskedési rendszerek ezeket a pozíciókat automatikusan lezárják. Ez pedig újabb eladást jelent, ami további esést okoz. Olyan ez, mint egy dominósor, az első lökés sokkal nagyobb hatással jár, mert a teljes rendszeren végigkígyózik.
A makrokörnyezet sem segítette a kriptókat. A bitcoin nem fizet kamatot, ezért ha a biztonságos dolláreszközök 3,5 százalék feletti hozamokat nyújtanak, akkor a befektető kétszer is meggondolja, hogy kell-e neki egy erősen ingadozó értékű digitális eszköz. Magas kamatok mellett a tipikus befektető kerüli a kockázatos sztorikat. A bitcoin pedig az egyik legszeszélyesebb befektetés, amit csak el lehet képzelni.
Végül kifáradt a digitális arany narratíva is. A bitcoin sokáig úgy szerepelt a piaci mesékben, mint egyfajta menedék a pénzromlás, az államadósság és a makrogazdasági sokkok elől. Ám az elmúlt évek válságai azt mutatták, hogy ez az interpretáció nem állja ki a valóság próbáját. És amikor egy történet veszít a fényéből, az az árfolyamon is nyomot hagy.
Popkulturális fogalomból kriptopiaci álom
A 42 millió forint környékéről 21 millió forint alá eső bitcoin árfolyammozgása tehát számos okra vezethető vissza. Több tényező volt a bitcoin dollárban mért esése mögött, de a folyamatot megtámogatták a forint erősödését okozó faktorok is. A magyar befektető így dupla csapást szenvedett el. Így lett a 42 nemcsak egy irodalmi poén, hanem kriptopiaci álomcél is egyben.
A szerző Sebestyén Géza, a BCE docense és az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője