A dokumentum szerint az Európai Unió tagállamai hatalmas lemaradásban vannak a globális élvonallal szemben, Magyarország mutatói pedig a kötelező magánpénztári rendszer másfél évtizeddel ezelőtti felszámolása óta a kritikus szint alatt ragadtak – álla a portfolio.hu elemzésében.
Az Európai Bizottság jelentése rámutat, hogy miközben az aktív dolgozók befizetéseire épülő, hagyományos állami nyugdíjrendszerek a demográfiai öregedés miatt egyre nagyobb költségvetési nyomás alá kerülnek, a tehermentesítésükre szolgáló megtakarítási pillérek az EU-ban rendkívül gyengék.
Az EU-n belül mindössze néhány ország – Dánia (206%), Hollandia (151%), Svédország (149%) és Finnország (101%) – tudott érdemi vagyont felhalmozni. A fennmaradó 23 tagállam mutatója a GDP 40 százaléka alatt maradt.
Magyarország 1998-ban a régióban úttörőként vezette be a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert, aminek köszönhetően a nyugdíjvagyon a 2000-es évek végére elérte a GDP 14 százalékát. A 2008-as globális válságot követően azonban a kormányzat a GDP 10 százalékát kitevő teljes megtakarítási vagyont visszavonta az állami kasszába, a kötelező magánpénztári pillért pedig gyakorlatilag felszámolta.
Az Európai Bizottság elemzése kiemeli: a drasztikus magyar lépés – amelyhez hasonló állami beavatkozásokat Lengyelország, Románia és Szlovákia is végrehajtott – hosszú távon aláásta a lakosság feltőkésített rendszerekbe vetett bizalmát. Ennek következtében az önkéntes megtakarításokra épülő harmadik pillér azóta sem tudott megerősödni: a hazai nyugdíj-megtakarítások értéke a GDP 5 százaléka alatt ragadt, a mögöttünk hagyott tíz év hazai reálhozama pedig gyakorlatilag a nullával egyenlő.
A magyar emberek így szinte kizárólag a demográfiai kihívásokkal küzdő állami nyugdíjrendszertől kénytelenek várni időskori megélhetésüket.