Extra terheket kellett elszámolnia az OTP-nek, amelyek a bankrendszerek közül egyedül a magyart terhelték. Ilyen volt
- a pénzügyi szervezetek különadója,
- az extraprofitadó.
Ezeket egy összegben kellett elszámolni az első negyedév során, annak ellenére, hogy az egész évet érintik. Ezáltal pedig a hazai OTP-banknak negatív eredménye volt ebben az időszakban – tudta meg az InfoRádió Bencsik Lászlótól, az OTP Csoport vezérigazgató-helyettesétől.
Azt várják a banknál, hogy az év folyamán a lehúzó tényezők eltűnnek, így ha az egyszeri terheket egész évre elosztják, az objektív kép már egész máshogy néz ki, pozitív lesz, és megfelel azoknak a várakozásoknak, amelyeket korábban megfogalmaztak. Ennek megfelelően nem is változtattak a célszámokon. Ami tehát a negyedéves mérleg papírján van: -14 milliárd forint, korrekcióval viszont +120 milliárd forint.
A kedvezőtlen vagy kevésbé optimista kezdés után olyan jelzők is elhangozhattak, hogy izmos eredmény, történelmi csúcs. Erről Bencsik László azt gondolja: rendkívül pozitív az első negyedéves számok kapcsán a hitelállomány növekedése elsősorban Magyarországon, ahol egyébként 5 százalékkal nőtt egyetlen negyedév alatt ez az állomány.
„Tavaly az egész éves növekedésünk 17 százalék volt;
két szegmens nőtt nagyon gyorsan, a lakáshitelek – nyilván az Otthon Start program keretében nyújtott hiteleknek köszönhetően –, valamint a vállalati hitelek, ezen belül is a mikro- és a kisvállalatok,
akik körében egy negyedév alatt 6 százalékkal nőtt a hitelállomány. Már tavaly is volt egyfajta növekedés, de most a mikro-kisvállalati szegmens nagyon erős volt az első negyedévben” – mutatott rá.
A portfólió minősége pedig stabil, ez meg is felel a várakozásaiknak, a nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent az év végéhez képest.
Bencsik László a kormányváltást követően előállt helyzettel kapcsolatos várakozásait is megosztotta, alapvetően optimisták az OTP-nél.
„Az a fajta gazdaságpolitikai irány, amit az új kormány meghatározott, ami egy felgyorsult konvergenciát jelent Európa vezető gazdaságai felé, valamint az, hogy kitűzték az euróbevezetés célját, pozitívum. Mi abban bízunk, hogy a jogállamiság tekintetében való felzárkózás az európai vezető országokhoz abban is meg fog jelenni, hogy a különadók mértéke drasztikusan le fog csökkenni a következő években. Az nem tűnik reális várakozásnak, hogy ez az idei évben megtörténjen, figyelembe véve az új kormány által örökölt költségvetési helyzetet, de arra számítunk, hogy a következő években érdemben fognak csökkenni ezek a terhek, amelyek
durván torzítják a magyar gazdaság és a magyar szereplők versenyképességét európai szinten,
ennek megfelelően közép-hosszútávon egyértelműen károsak az ország gazdasági fejlődése szempontjából” – fejtegette. Nem véletlen szerinte, hogy olyan eszközökkel, mint amilyenekkel a magyar kormány élt, a fejlett gazdaságok nem is élnek, ilyen mértékűekkel pedig pláne nem.
Még amellett is kiállt, hogy más szektorokat is erőteljesen torzítottak a távozott kormány egyes intézkedései. Ezeknek szerinte el kell tűnniük a gazdaságpolitikából, még akkor is, ha ez „politikailag nehéz”, mivel meg vannak győződve arról, hogy ettől lesz valóságos a versenyképesség.
A cikk Tatár Tímea interjúja alapján készült.