2026 márciusában a 27 uniós tagállam közül 23-ban emelkedett februárhoz képest az éves alapú inflációs ráta. Legutoljára a négy évvel ezelőtti energiaválság közepén, 2022 júniusában nőtt a tagállamok ekkora arányában az áremelkedési ütem – ismertette az InfoRádióban Horváth Sebestyén elemző. Mint mondta, most a közel-keleti háború, illetve az amiatt kibontakozó energetikai válság egy hasonló inflációs hullámot fog eredményezni; ennek hatása a márciusi adatokban már megfigyelhető.
A szakember emlékeztetett, hogy az Irán és Omán partjai közötti, nagyjából 30 kilométer széles Hormuzi-szoros, ahol a világ kőolaj- és földgáz fogyasztásának körülbelül a 20 százaléka halad át, vagy kellene áthaladnia, most már több mint két hónapja blokád alatt van, így a tanker- és teherhajók nem képesek energiahordozókkal ellátni a globális piacot, ami egy kínálati sokkot eredményezett az energiapiacon. Bár a régióban több ország, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek vagy Irak, rendelkezik olyan kőolaj- és földgázvezetékkel, amikkel megkerülhető a Hormuzi-szoros, ezek kapacitása koránt sem elégséges, így aztán
a blokád nagyjából 10 százalékkal mérsékelte az elérhető kőolaj és a földgáz mennyiségét az energiapiacon, és ez az, ami inflációs hullámot eredményez a világgazdaságban
– magyarázta.
Az áremelkedés részleteit illetően elmondta:
- januárban átlagosan 2 százalék volt az inflációs ráta az EU-ban,
- ami februárban 2,1 százalékra emelkedett,
- majd márciusban 2,8 százalékra ugrott a drágulás üteme.
Megjegyezte, a nagy nemzetközi elemző intézettek minden évre készítenek előrejelzéseket; az Európai Központi Bank 2025 decemberében például azt prognosztizálta – az európai gazdaságra vonatkozóan –, hogy 1,9 százalék körüli lesz az infláció, de a közel-keleti konfliktus, illetve a Hormuzi-szoros lezárása miatt márciusban ezt revideálták, azt jósolva, hogy 2,6 százalék lehet az átlagos áremelkedési ütem az idei évben. De hasonló felülvizsgálatot tartott a Nemzetközi Valutaalap vagy az Európai Bizottság is, úgy ítélve meg, hogy az iráni háború miatt jelentősen fog növekedni az áremelkedési ütem az európai gazdaságokban – tette hozzá.
Magyarország
Magyarországgal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzemanyagok esetében most már több mint két hónapja védett árak vannak érvénybe, de ennél is fontosabb, hogy a háztartásokat 13 éve a rezsicsökkentési rendszer is védi a mostanihoz hasonló energiaársokkoktól.
Szerinte a védett üzemanyagárak hosszú távon nem fönntarthatók, mert a közel-keleti háború miatti energiaársokk be fog gyűrűzni a magyar gazdaságba is,
az üzemanyag-kereskedők pedig egyszerűen nem fogják tudni kigazdálkodni, ha a jelenleginél is nagyobb mértékben fog drágulni a kőolaj. Hozzátette: Magyarországon a felálló új kormányzat politikája is okoz némi bizonytalanságot, hiszen egy új politikai erőtől sosem lehet tudni ténylegesen, hogy mire is lehet majd számítani. Ezek miatt pedig
nem lehet megmondani, hogy mekkora lehet az idei évben a hazai infláció, mindenesetre a februári 1,4 százalékhoz képest márciusban 1,8 százalékos volt
– fogalmazott az InfoRádióban Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kalapos Mihály készítette.