Kína szankciókat vetett ki pénteken húsz amerikai hadiipari vállalattal és tíz cégvezetővel szemben, egy héttel azután, hogy Washington nagy értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvan számára.
A büntetőintézkedések értelmében befagyasztják az érintett vállalatok vagyonát Kínában, illetve megtiltják számukra az üzletkötést Kínával - közölte a pekingi külügyminisztérium.
A szankciók alá vont cégek között szerepel a Northrop Grumman Systems, a L3Harris Maritime Services és a Boeing St. Louis-i részlege, illetve az Anduril Industries vállalatot alapító Palmer Luckey, az egyik olyan cégvezető, aki mostantól nem léphet be Kína területére sem.
Múlt héten a Pentagonhoz tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) bejelentette, hogy az Egyesült Államok több mint 11 milliárd dollár értékű fegyvereladást hagyott jóvá Tajvan számára, ami a sziget történetének eddigi legnagyobb egyedi amerikai fegyvercsomagja. Nyolc fegyverrendszert foglal magában, köztük HIMARS nagy mozgékonyságú rakéta-sorozatvetőket, önjáró tarackokat, Javelin páncéltörő rakétákat, Altius típusú cirkáló lőszereket (öngyilkos drón), valamint kapcsolódó felszereléseket és támogatási szolgáltatásokat. A tajvani védelmi minisztérium szerint az összérték körülbelül 11,1 milliárd dollár.
A Pentagon közlése szerint az eladás az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és gazdasági érdekeit szolgálja, támogatja Tajvan fegyveres erőinek modernizációját, és hozzájárul egy "hiteles védelmi képesség" fenntartásához. Washington hangsúlyozta: a cél az elrettentés erősítése és a térség stabilitásának megőrzése.
Kína már a bejelentés után élesen reagált, és a kínai külügyminisztérium pénteken ismét hangsúlyozta: "Tajvan ügye Kína alapvető érdekeinek középpontjában áll, és ez a legelső vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni a kínai-amerikai kapcsolatokban".
Hozzátették: "azok, akik fegyvert adnak el Tajvannak, meg fogják fizetni az árát ennek a hibának".