2015 és 2024 között a bruttó hazai jövedelem több mint a két és félszeresére, a nettó pedig csaknem a két és félszeresére nőtt, ami a lakosság hosszabb távú életszínvonal-emelkedését tükrözi – írja a KSH adatai alapján az Economx.
Tavaly a reáljövedelmek 9,5 százalékkal nőttek, továbbá minden háztartástípusnál nőtt az egy főre jutó éves nettó jövedelem, de a különbségek továbbra is jelentősek maradtak a családi összetétel szerint. A legjobban az egyszemélyes háztartásban élő, 65 év alatti férfiak jártak: az ő éves nettó jövedelmük 4 millió 94 ezer forint volt, ami 46,4 százalékkal haladta meg az országos átlagot, és 13,2 százalékkal a hasonló korú, egyedül élő nőkét.
A gyermekes családok tekintetében a legnehezebb helyzetben a két felnőttből és három vagy több gyermekből álló háztartások vannak: az egy főre jutó éves nettó jövedelmük 1 millió 989 ezer forint volt, ami 28,9 százalékkal kevesebb az országos átlagnál. Összességében a gyermekes háztartások jövedelme az egyedül élők vagy gyermektelen párok bevételeinek csupán alig több mint kétharmadát éri el.
A korcsoportok között jelentős jövedelmi különbségek mutatkoztak meg 2024-ben.
Az egy főre jutó éves nettó jövedelmet (3 millió 268 ezer forint) az 55–64 éves referenciaszeméllyel rendelkező háztartások érték el,
a 25 év alattiaknál viszont az éves nettó jövedelem 2 millió 234 ezer forint volt. Ami pedig a képzettség szerinti összevetést illeti: a felsőfokú végzettségűek átlagosan 3 millió 712 ezer forintos éves nettó jövedelemmel bírtak, míg az alapfokú végzettségűek mindössze 1 millió 648 ezer forintot kerestek.
Az aktív dolgozók jövedelme (2 millió 860 ezer forint) meghaladta az országos átlagot, míg a munkanélkülieké (1 millió 718 ezer forint) annak csupán kétharmadát érte el. A nyugdíjasok viszont nagyjából az országos átlag szintjén éltek, 2 millió 873 ezer forintos egy főre jutó éves nettó jövedelemmel.
A jövedelmi adatok tekintetében Budapest messze az ország leggazdagabb térsége: az egy főre jutó éves nettó jövedelem itt 3 millió 729 ezer forint volt.
A fővárost a Közép-Dunántúl követte, ahol szintén kedvező volt a helyzet: a 2 millió 923 ezer forintos jövedelem 4,5 százalékkal volt magasabb az átlagnál. Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön viszont az egy főre jutó nettó jövedelem csupán az országos átlag 82,9–83,5 százalékát érte el, ami jól mutatja a régiók közötti tartós jövedelmi különbségeket.
Az Economx összegzése szerint tavaly egy főre vetítve az összes fogyasztási kiadás 2 millió 14 ezer forintra nőtt, ami folyó áron 6,7 százalékos bővülést, az inflációt figyelembe véve pedig 2,9 százalékos reálérték-növekedést jelentett az előző évhez képest. A legnagyobb mértékben az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra költöttünk többet (29,6 százalék), majd közlekedés (4,1 százalék), vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások (3,7 százalék) a sorrend.
A fogyasztás nagysága a jövedelmi helyzettel mutatja a legerősebb összefüggést: minél magasabb a háztartás jövedelme, annál többet költ. 2024-ben a legalsó jövedelmi ötödben 906 ezer, a legfelsőben 3 millió 652 ezer forint volt az egy főre jutó éves fogyasztási kiadás.
Az összeállítás alapján megállapítható, hogy bár az egy főre jutó jövedelmek 2024-ben emelkedtek, a társadalmi különbségek továbbra is jelentősek. A fiatalok, az alapfokú végzettségűek, a munkanélküliek és a gyermekes családok jóval kevesebbel gazdálkodnak, miközben Budapest és a gazdagabb régiók kiemelkedő jövedelmi szintet mutatnak.