Globális szinten összesen 750 milliárd dollár, a világ GDP-jének a 0,7 százaléka az az összeg, amit a különböző, nem a születési helyükön dolgozó munkavállalók hazautalnak a születési országukba – mondta Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
A korábbi évtizedekben a Nyugat-Európában dolgozó külföldi munkavállalók elsődlegesen a kelet-közép-európai országokba utalták haza a fizetésüket, de
a 2015-ös migrációs válság következtében ez a kép megváltozott. Ma már Afganisztán, Szíria, Nigéria vagy Pakisztán a hazautalt fizetések elsődleges célállomásai.
A fejletlenebb országokban ez jelentős gazdasági élénkítést idéz elő, és nő a belső fogyasztás. A hazautalt fizetések aránya országonként különböző mértékű. Nigériában a legmagasabb, ott a GDP 14-15 százalékát teszi ki. A többi országban, Szíriában, Afganisztánban vagy Irakban is eléri a GDP 4-6 százalékát a hazautalt fizetések aránya.
„Ha a másik oldalt, Európát nézzük, azt lehet mondani, hogy minden egyes évben a nyugat-európai országok GDP-jének az 1,5–2 százaléka folyik ki az országból a hazautalt fizetések miatt” – tette hozzá Horváth Sebestyén.
A kérdésre, hogy a fejletlenebb országokba hazautalt összegek mekkora motivációt jelentenek azok számára, akik még otthon vannak, a szakértő azt mondta, „az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkező bevándorlók körülbelül kétharmada nem háború sújtotta országból érkezik. Ők elsődlegesen a jobb gazdasági kilátások miatt érkeznek ide, a hazautalt fizetés további ösztönző lehet azok számára, akik eddig is fontolgatták az útra kelést, de még nem döntöttek.”
Az Oeconomusnál elkészítették a statisztikát, amely azt mutatja, hogy a különböző európai országokba az elmúlt másfél évtizedben mennyi bevándorló érkezett. Az összesített számuk 18-20 millió fő között alakult.
„Ha ezt a 18-20 milliós létszámot összevetjük a különböző felmérésekkel, amelyek arról szólnak, hogy az észak-afrikai régióban, illetve a Közel-Keleten mekkora az útnak indulók, illetve az útnak indulást fontolgatók létszáma, akkor azt lehet mondani, hogy
még csak a töredéke indult meg a kontinensünk felé azoknak, akik tervezik az elindulást”
– hangsúlyozta a szakértő.
Azt is megvizsgálták, hogy a kelet-európai országokból mennyien érkeztek dolgozni Nyugat-Európába, és mennyien utalják onnan haza a jövedelmük egy részét. Az Eurostat adatbázisa alapján fél évvel ezelőtt elkészített statisztika szerint Romániában a legmagasabb a népesség azon része, amely egy másik európai uniós országban dolgozik. A romániai lakosság körülbelül 15-16 százaléka egy másik európai országban dolgozik, elsődlegesen Olaszországban, Spanyolországban vagy Németországban.
„A régiónkban még kiemelkedően magas külföldre vándorlási aránnyal rendelkezik még Lengyelország, Csehország, illetve a balti államok. A régiónkon belül ezen országokban a legjelentősebb a hazautalt fizetések gazdaságélénkítő hatása” – mondta Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.