Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója elsőként arról beszélt, hogy jelentősen rontaniuk kellett az előző előrejelzésben közölt számot, és a múlt héten, amikor a jelentés készült, már csak félszázalékos gazdasági növekedéssel számoltak 2025-re. Megfogalmazása szerint sok olyan veszély van, ami ennél inkább alacsonyabb növekedést jelez előre, a kockázatok között említette, hogy a hírek szerint a BYD szegedi gyára az idén még nem fog termelni, és bizonytalan a debreceni BMW-üzem felfutása is. Ha ezek bekövetkeznek, akkor akár éves összevetésben a stagnálás is elképzelhető, mert megfogalmazása szerint „sehol sincs előírva, hogy a gazdaságnak, ha az első félévben stagnált, a másodikban növekednie kell, ez csak egy remény”.
A vártnál gyengébb gazdasági teljesítménynek Palócz Éva szerint jelentős részben külső okai vannak, mert a világgazdaság továbbra is gyengélkedik. „Miközben az európai gazdaságok egy picikét jobban teljesítenek idén, mint tavaly, például a német gazdaság már nem fog zsugorodni, hanem minimális mértékben növekszik, tehát a helyreállítás némi jelei látszanak, de továbbra sem kedvezőek a világgazdasági kilátások” – fejtette ki a vezérigazgató.
Magyar helyzet
„Ez a nagyon szerény növekedés a magyar export szempontjából nyilván nagyon rossz, hiszen a magyar gazdaság erősen exportorientált. Ehhez azért hozzá kell tenni, hogy valamennyi közép-kelet-európai régiós ország erősen exportorientált, különösen Szlovákia, a szlovák gazdaság szerkezete hasonló, mint a magyar, de ilyen gyenge teljesítményt egyik országban sem tapasztalunk” – fogalmazott.
A növekedési kilátások a régiós országokban 2-3 százalék körül ingadoznak erre az évre, sőt a lengyel gazdaság három százalék felett fog várhatóan növekedni, és Palócz Éva szerint a nagy különbségnek az a legfőbb oka, hogy míg a környező országok boldogan költik a kohéziós és a helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaságból ez hiányzik. A számításai szerint, ha a magyar kormány megállapodott volna az unióval, akkor ezeknek a forrásoknak köszönhetően idén már egy és két százalék közötti lenne a növekedési ráta. Az EU-források hiánya viszont negatívan hat a beruházásokra is, nemcsak az állami, hanem a magánberuházások is folyamatosan zsugorodnak.
„Az emberek nagyon sokat fogyasztanak, négy százalék körül növekedett tavaly, idén is három százalék fölött lesz. Ha a beruházások nem zuhantak volna ilyen mértékben, akkor ez is két százalékpontot hozzá tudna tenni, és így a 2-3 százalékpontos szintet meg tudtuk volna ütni” – állapította meg.
Infláció
A Kopint-Tárki az inflációs előrejelzését lejjebb vitte a korábbi 5 százalékról 4,8-ra, azzal a feltételezéssel, hogy idén még fennmarad az árrésstop. Azt viszont Palócz Éva hozzátette, hogy a termelői árak emelkedését ez az intézkedés nem akadályozza meg, márpedig a termelői árak, például az élelmiszereknél, folyamatosan emelkednek, így az árrésstopos termékek ára is emelkedhet, ha a beszállítók valamilyen oknál fogva emelik az árakat.
A szolgáltatások tavaly is kiemelkedő mértékben növelték az áraikat, és ez idén is megmutatkozik, hiszen a minimálbér nőtt, és a szolgáltatószektor, amely nagyon munkaerőigényes, a hasonló béremelés nagyon erősen átmegy az árakba is – magyarázta a szakember.