Hónapok óta nem tapasztalni érdemi elmozdulást, az euró–forint árfolyam egy szűk sávban stagnál a 400-as szint környékén. Áprilisban ugyan volt egy átmeneti forintgyengülés 410 környékére, de ettől eltekintve március óta nem tud egyik irányba sem elmozdulni a forint – mondta az InfoRádióban Beke Károly.
Az elemző szerint ez két okra vezethető vissza: egyrészt, az első negyedéves GPD-adat és az, hogy visszaesett a gazdaság, kellemetlen meglepetést okozott, másrészt a költségvetésben is vannak arra utaló jelek, hogy nehéz lesz tartani a hiánycélt.
A Portfolio munkatársa az elmúlt évek tendenciáját látva érdekes kérdésnek tartja, hogy miért nem gyengül a hazai fizetőeszköz. A háttérben az lehet, hogy a 6,5 százalékos magyar alapkamat nemzetközi összevetésben is kifejezetten magasnak számít, mind Európában, mind világviszonylatban. Jelek szerint emiatt
jelentős külföldi spekulatív befektetői tőke mozdult meg, ami most a forintba áramlik.
Ez az úgynevezett carry trade ügylet, aminek a lényege, hogy a befektető egy alacsony kamatozású devizában vesz fel hitelt, majd egy nagyobb hozamokat kínló másik devizába fektet – magyarázta a szakértő. Ezekben az ügyletekben most a forint az egyik nyertes, vagyis a hazai fizetőeszköz a befektetési oldalon áll. Ez a külföldi tőke az, ami az elmúlt hónapban erősítette a forintot.
Mi várható az év hátralévő részében?
Az említett tényezők miatt Beke Károly úgy látja, ha lesz is érdembeli elmozdulás – „márpedig előbb-utóbb biztosan lesz” –, akkor az inkább a gyengülés irányába történhet, mivel a magyar gazdasággal kapcsolatban továbbra sem érkeznek pozitív hírek. A második negyedéves GDP-adat a jövő héten jelenik meg, de az előzetes adatok, illetve az eddigi jelek arra utalnak, hogy óvatos, nagyon visszafogott javulás várható.
Az év hátralevő részében sem remélhető igazán nagy „berobbanás”: az elemzők fél-egy százalékos növekedést várnak az idei évre, ami azt jelentené, hogy harmadik éve stagnálna a magyar GDP, és ez semmiképp nem pozitív hír – tette hozzá. A Portfolio munkatársa a költségvetéssel kapcsolatban elmondta, bár vannak egyedi tényezők – például az állami vállalatok által befizetett osztalékok, vagy a tervezett állami ingatlanok eladása –, de a szerkezetben nem látni sok pozitívumot.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy ősztől a befektetők egyre inkább szem előtt tartják majd a 2026-os parlamenti választásokat is, ami extra országkockázatként épülhet be a forint árfolyamába. A bizonytalanság – vagyis, hogy ki fog nyerni, milyen intézkedéseket fog hozni, merre viszi tovább a gazdaságpolitikát – inkább negatívan hathat a forintra – mondta Beke Károly.