A körforgásos gazdaság – vagy újrahasznosítás – egyre inkább piacképes, de kell is, hogy az legyen – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Gondola Csaba államtitkár, megjegyezve: ennek elengedhetetlen feltétele a jó ellátási lánc és az innováció.
Elmondása alapján a lokális megoldások azok, amelyek elsősorban jól tudnak működni, amelyek kellően versenyképesek, praktikusan azért, mert nem kell humán erőforrást „pazarolni” a szállításra, nincs üzemanyagköltség, és kisebb az importfüggőség. „ A körforgásos gazdaság a következő években, évtizedekben várhatóan alapvetés lesz, nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is” – emelte ki az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.
Arról, hogy a körforgásos gazdaság mennyire jó „biznisz” a vállalkozások számára, az államtitkár azt mondta, hogy muszáj, hogy rendelkezésre álljon uniós és állami forrás, hiszen sok esetben induló technológiákról, vállalkozásokról van szó, de szerinte idővel egyre több olyan ötlet születhet, ami önállóan is megállja majd a helyét. Példaként említett egy olyan kezdeményezést, ahol az érintett a háztartási biohulladékot egyből komposztálja, olyan minőséggé formálva, ami versenypiaci előnyt jelent a számára. „Az ember hajlamos úgy gondolni, hogy a komposzt csak komposzt, pedig van egy kémiai aránya, amit módosítva sokkal jobb eredményt, akár 10-15 százalékos produktivitás lehet elérni” – magyarázta.
Ez is egy egy olyan innovatív gondolat, ami mögött egy egyéni felismerés áll, amit adott esetben egy mérnök, egy kémikus vagy egy műszerész talál ki, amit támogatni kell
– hangsúlyozta Gondola Csaba.
Az államtitkár arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorban, hogy Magyarországon a körforgásos gazdaságra sok jó példa tetten érhető a mezőgazdaságban, például az értéktelennek minősülő melléktermékek – kémiai, fizikai vagy egyéb megoldási lehetőséggel – újrahasznosításával. Példaként említette, hogy egyre több csirketartó telepen a lehullott tollat, amit másra nem lehet felhasználni, átalakítják fehérjeporrá, amit be lehet állati eledelbe keverni. „Az összes létező alapanyagot át lehet alakítani valamilyen módon” – fogalmazott.
Gondola Csaba a mezőgazdaság mellett a hulladékgyűjtésre és -kezelésre is felhívta a figyelmet: a Magyarországon másfél éve elindul új koncessziós rendszer például már 90 százalékos hatékonyságra is képes, vagyis a kibocsátott PET-palackok 90 százaléka már visszakerül a körforgásos rendszerbe, amit nagyon szép eredménynek tart az államtitkár; összehasonlításképp ez a korábbi években 50 százalék körül alakult. „Az, hogy hónapról hónapra két-három százalékkal nőtt az arány, Európában is rendkívül jó eredménynek tekinthető” – mondta.
Szintén nagyon ígéretes körfogásos gazdasági szegmensnek látja a napkollektorok jövőbeni újrahasznosítását. „Történt egy brutális mértékű növekedés, öt év alatt elértük a 8000 megawattot a napelemes termelésnél, amibe beleértendő a háztartási, az ipari és az erőművi kategória is” – fogalmazott a minisztérium államtikára, aki a nagyságrendeket érzékeltetve arra is felhívta a figyelmet: Magyarország teljes áramfelhasználása átlagosan 5-6000 megawatt.
Tehát 100 százalékban képes most már a rendszer arra, hogy kibocsátásmentesen – zöld energiával – termeljen és működjön, amiben nincs benne a szintén kibocsátásmentes paksi atomerőmű – emelte ki.