Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, az év úgy kezdődött, hogy a méhcsaládok mintegy fele a tél folyamán elpusztult. Hozzátette: ez nemzetközi jelenség, Európa-szerte a méhek egyharmada elpusztult, és senki nem tudja a pontos magyarázatát.
„A csökkent családszámmal nekivágtunk az évnek, és bekövetkezett az, amitől mindig félnek a magyar méhészek: április első hetében jött az egyhetes kemény fagy. Ekkor mindenki a gyümölcsfákra koncentrál, de nekünk, méhészeknek a fagy azt jelenti, hogy a már éppen bimbós akácfa virágrügye is károsodott” – jelezte Bross Péter, és hozzátette, még a másodvirágzásban lehetett volna reménykedni, de májusban ismét visszajöttek a hajnali fagyok, és megfáztak a másodvirágok is.
„Tragikus akácszezonjuk lett a magyar méhészeknek, egyedül a nyugat-dunántúli vármegyékben lett valamennyi akácméz, de a Duna-Tisza közén nagyon gyenge termés lett, a Tiszántúl pedig szinte nem termett” – összegzett az elnök. Mindez azt jelenti, hogy a piacon áruló méhészek el tudják látni a vevőiket akácmézzel, de minimális mennyiség jut majd exportra.
„Aki az akácmézet szereti, az raktározzon be mielőbb, mert az elmúlt 20-30 év legkisebb akácméztermése lett 2025-ben” – mondta Bross Péter, és jelezte, egyértelmű, hogy a kialakult helyzet áremelkedéshez vezet. Két éve indult el egy folyamat, aminek köszönhetően minimálisan csökkent a piacokon az akácméz ára, most azonban visszatérés jöhet a három-négy évvel ezelőtti árszintre. A kiskereskedelemben viszont nem fog változni az akácméz ára, mert a három évvel ezelőtti világpiaci mézárcsökkenést nem követték a hazai boltok.
„Azt viszont tudni kell, hogy a hazai boltokban körülbelül tíz kilogramm mézből mindössze egy az akácméz, a rajongók ugyanis közvetlenül a termelőket keresik” – közölte Bross Péter.