Az elektromos autók akkumulátorai, az okostelefonok és elektronikai eszközök iránti kereslet növekedése miatt egyre több kutatás és közvetlen készülődés tapasztalható a mélytengerek ásványkincseinek kiaknázására főként az USA-ban, Kínában, Indiában és Japánban. A sorból Európa sem marad ki, miközben a környezeti veszélyek egyértelműek.
A szárazföldön egyre kevesebb van ezekből az ásványkincsekből, ezért a tenger mélyét célozzák meg a kutatások. Olyan értékes anyagokat keresnek, mint a nikkel vagy a kobalt, amit az óceánok fenekén burgonya méretű gumókban (polimetallikus gumók) lehet megtalálni, vagyis lényegében össze lehetne őket söpörni és felszivattyúzni – mondta az InfoRádióban Nemes Csaba környezetpolitikai és fenntarthatósági szakértő.
Ám ez hatalmas zavart jelent a tengeri élővilág számára, a zaj- és rezgéshatások nagyon felbolygathatják a környezetet. A technológia részletei nem ismertek, de a hírek szerint nagyon sokféle vegyszert is használhatnak, ami nyilván nem való a tengerek mélyére – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az élővilág akár ki is pusztulhat egy ilyen mélytengeri bánya helyszínén. Elég csak arra gondolni, hogy ha a szárazföldön nyitnak egy bányát, akkor onnan lényegében eltűnnek a növények és az állatok is.
„A tengerek mélyét már régen használjuk ilyen típusú bevonásokra, gázt és olajat is szivattyúzunk ki a szárazföld közeli tengerek talapzatából. De az ásványkincsek megszerzésére most elindult kutatás egy sokkal nagyobb területet felzavaró tevékenység" – emelte ki.
A szakértők, így Nemes Csaba már egy új aranylázról beszélnek, mert a kutatások megdöbbentő helyeken is elkezdődtek.
„A nagyon zöldnek tekintett országokban, például Svédországban is beindult a mélytengeri bányászat, és egyre erősödik az intenzitása. Lehet erre nemzetközi megoldás, lehet ENSZ-alapú vagy más nemzetközi egyezményeket előkészíteni, és vannak is hasonló kezdeményezések, de nagyon jól tudjuk, hogy egy ilyen nemzetközi megállapodásnak csak annyi lehet a hatása, amennyit belőle betartanak. És sajnos az elmúlt 15-20 évben általában a környezetvédelmi egyezmények súlya gyengült, nem vesszük őket komolyan" – mondta a környezetpolitikai és fenntarthatósági szakértő.
Hozzátette: a tengerekről nemcsak azt kell tudni, hogy fantasztikus, sokszínű, élő világot tartanak fenn számunkra, hanem azt is, hogy minden három oxigénmolekulából kettő a tengerekből, az óceánokból érkezik, több ezernyi algafaj szolgáltatja ezt a számunkra, és hogyha a tengereket tönkretesszük, akkor még akár az oxigénünk is kevesebb lehet.
Nemes Csaba és Pomázi István geográfus, egyetemi magántanár a Portfolión megjelent közös véleménycikkében felidézte: a mélytengeri kitermelés során kétféle módszerrel próbálkoznak:
- felszívják a kitermelt anyagot egy hajóba, amelyből kiszűrik a fémérceket, és a fel nem használt üledék ezután visszakerül a tengerbe.
- "lebegő" távirányítású járműveket használak, az ilyenek kevésbé zavarják fel az üledéket.
Joe Biden volt amerikai elnök idén januárban megtiltotta az új olaj- és gázkitermelési haszonbérleti szerződések megkötését hatalmas tengeri területeken. Az őt követő Donald Trump viszont április végén egy rendelettel arra utasította a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalt (NOAA), hogy gyorsítsa fel az amerikai és a nemzetközi vizeken az óceánfenék bányászatára vonatkozó engedélyek kiadását a vállalatok számára. Mindez a Kínával való, katonai célokat is érintő ásványianyag-versenyfutás része.
A mélytengeri bányászat 10 év alatt 300 milliárd dollárral növelheti az USA GDP-jét, és 100 ezer új munkahelyet teremthet.
Mindazonáltal több mint 30 ország (köztük a mélytengeri bányászatot maga is prioritásként kezelő Kína), valamint halászati szakmai csoportok, környezetvédők és néhány autóipari és technológiai vállalat szintén a tengerfenék alatti bányászat moratóriumára szólított fel a Trump-rendeletet követően.
Időközben Portugália hivatalosan is a világ első olyan országává vált, amely megtiltotta a mélytengeri bányászatot a vizein. Az április elején életbe lépett moratórium 2050-ig biztosítja Portugália tengeri ökoszisztémáinak védelmét.