Lázár János a Pávkovics Gábor (Fidesz–KDNP) mohácsi polgármester vezetésével zajló ÉKM-csúcs Mohács elnevezésű plenáris találkozót követő városházi sajtótájékoztatón azt mondta: a kormányzat célja, hogy Mohács és térsége a következő időszak győztese legyen, ehhez pedig kiváló apropó a csata 500. évfordulójához kapcsolódó 2026-os emlékév megszervezése.
Mint mondta, Mohács a 2028 nyaráig megépülő új Duna-híddal, valamint a folyó keleti és nyugati partján megvalósuló új utakkal és a szintén épülő kereskedelmi kikötő üzembe helyezésével logisztikai központtá, jelentős ipari központtá fog válni néhány éven belül.ű
Közölte: a térség fejlesztése annak is köszönhető, hogy Magyarország stratégiai partnere, Szerbia is jelentős vasúti és közúti közlekedési beruházásokat hajt végre a Vajdaságban, a két ország megállapodott, hogy az egész Balkán számára Magyarország lesz az a kulcsország, amely biztosítja a csatlakozást Európa és az Európai Unió felé.
Kitért rá: mivel Röszkén bonyolódik az egyik legjelentősebb európai határforgalom, ezért a jövőben ezt igyekeznek három részre osztani. A jelenlegi röszkei átkelőt fejlesztik, megépítik a második átkelőt Tompánál, továbbá 24 milliárd forint értékben átépítik a hercegszántóit is.
Az úgynevezett Bácska-projektbe illenek a mohácsi és bajai fejlesztések is, mondta, hiszen „az ország kapuja lesz a szó szoros és átvitt értelemben a Balkán felé Mohács és Baja városa” – fogalmazott.
Mint mondta, az elképzelések szerint az M6-os autópályát a hercegszántói határátlépési ponttal kötik össze. Első elemeként 2026-ig megépítik az M6-os autópálya és Mohács közötti, majd 2028 nyaráig a négysávos mohácsi Duna-hidat, valamint a Duna-híd és az 51-es főút közötti utat is újjáépítik 19 kilométeren. Ezt a 390 milliárd forintos beruházást követi a Hercegszántó és Baja négysávos összeköttetése – mondta Lázár János.
A Mohács környéki közlekedési beruházásokra már 60 milliárd forintot fizettek ki a kivitelezőknek, így meg is indultak a munkálatok az M6-os és Mohács között, és hamarosan megtörténnek a híd építéséhez szükséges telekkisajátítások.
Közölte: már 2025-ben fejlődhet a térség megközelíthetősége Horvátországból, új autópályás átkelő nyílhat jövő nyárig, miután a horvátok átadják az M6-os autópálya folytatását az országhatártól.
Tervezik az M6-ost Péccsel összekötő M60-as autópálya meghosszabbítását Szigetvárig. A jövőben célszerű volna Kaposvár és Szigetvár gyorsforgalmi úttal való összekapcsolása is – tette hozzá.
Az is a tervek között szerepel, hogy az M9-est, azaz a szekszárdi Duna-hidat összekössék a tompai határátkelővel, egy 50 kilométeres új autópálya-, illetve gyorsforgalmi útszakasszal – mondta.
Mohács logisztikai központtá válását segíti az épülő új kereskedelmi kikötő és vizsgálják, hogy árufuvarozás tekintetében érdemes-e vasúti fejlesztéseket indítani Mohács és Bátaszék között.
Az emlékévhez kapcsolódó beruházásokról szólva kijelentette: 2026. augusztus 29-ig tízmilliárd forintért átépítik a csata emlékhelyét, megvalósul az út az M6-os és Mohács között és a nagyharsányi síkon a törökök kiűzését eredményező, 1687-es győztes mohácsi csata emlékhelye is. Szeretnék, ha kormányzati támogatást kapna a város tervezett fejlesztéseihez.
Lázár János bejelentette, hogy a kormány évi 210 millió forintos terhet is levesz a város válláról azzal, hogy 2025-től finanszírozza a kompközlekedést a híd megépítéséig, illetve a határkikötő fenntartását.
Pávkovics Gábor azt emelte ki, hogy a Mohács térségében megvalósuló hatalmas közlekedési fejlesztések két régióra is pozitív hatást gyakorolnak majd, egyben lehetővé teszik, hogy Mohács kilépjen jelenlegi agrárszerepéből és jelentős logisztikai, ipari központtá váljon.
Baja szerepe felértékelődik
Baja logisztikai és közlekedési szerepe felértékelődik, a város Moháccsal együtt az ország déli kapujává válik – erről már Baján beszélt az építési és közlekedési miniszter, miután megbeszélését folytatott Bari Bernadett (Fidesz-KDNP) polgármesterrel.
Lázár János kiemelte: a két város új áru- és személyforgalmi és kereskedelmi központtá válhat, hiszen a délről érkezők a közelben léphetnek be a schengeni határon az Európai Unió területére.
A magyar és a szerb kormány három nagy határátlépési pont kialakításáról állapodott meg: Röszkénél, Tompánál, valamint a Bajától 21 kilométerre található Hercegszántónál. Itt magyar–szerb együttműködésben egy nagy nemzetközi személy- és teherforgalmi terminál épül, a mintegy 25 milliárd forintos költségű beruházás közbeszerzési eljárását már kiírták – közölte a politikus.