Orbán Viktor és Matolcsy György utoljára 2021-ben állt egyazon rendezvényen a színpadon, és valószínűleg sokat már nem is fognak, hiszen az MNB elnökének mandátuma lejár 2025 márciusában.
A jegybankelnök úgy látja, három nagy szupertrend határozza meg a következő 25 évet:
- a geopolitika,
- a klímaváltozás,
- a technológiai forradalom.
De ebben a következő időszakban nem a kooperáció, hanem a verseny lesz majd jellemző, a jegybankelnök szerint permanens technológiai forradalom zajlik a világban. Úgy látja, hogy
"egy túlcentrizált brüsszeli rémálom van most, a közös piac pedig csak félig jött létre".
Hozzátette, hogy el kellene szakadni az európai birodalom gondolatától, ami szerinte káros volt, nagyon sok veszteséget okozott. Egy új Európára lenne szükség, amiben megerősödött tagállamok alkotják az új Európai Uniót. (Úgy látja, 9-10 év múlva egy új egyezményt fog kötni Oroszországgal Európa.)
Az Európai Egyesült Államok, illetve a globális hatalom jövöképe helyett egy közös piacra épülő, horizontális szerveződésre van szükség, tette hozzá, megjegyezve, hogy a fenntartható életminőségre kell koncentrálni.
Magyarországon keresztül lehet megközelíteni Európa sokszínűségét. Itt lehet a Kelet és Nyugat új funkcióját kialakítani,
mutatott rá a lehetőségre a jegybankelnök. Európa új együttműködését sürgette Ázsia felé, 2050-ig szerinte Eurázsia erősíthető egy ilyen együttműködéssel.
A jegybankelnök beszéde után lépett színpadra Orbán Viktor.
Megköszönte Matolcsy Györgynek a meghívást és hogy létrehozta ezt a rendezvényt, illetve azt is, hogy a nagy jelentőségű 2010-es kormányváltás után ő rakta le a mai gazdaságpolitika alapjait. Már akkor beszélgettek arról, amiről most előadást tartott, és akkor abban maradtak, hogy a jegybank stabil forintot és alacsony inflációt tud adni a kormánynak, de emellett azt is, hogy felhasználja a nemzetközi kapcsolatait és a magas intellektuális kapacitást, hogy új megközelítéseket, új gondolatokat, a horizonton fodrozódó új jelenségeket kellő elemzéssel a kormány rendelkezésére bocsátja. A mai konferencia is méltó lenyomata ennek.
Mint a miniszterelnök elmondta, felmerülhet a kérdés, hogy az ország saját bajai mellett azért veszik a vállukra a plusz terhet, amely ezen dimenziók megnyitásából, az erről való gondolkodástól és mindennek nemzetközi következményeiből keletkezik?
A 2008-2009-es európai, nyugati pénzügyi válság azt a tanulságot hozta számára, hogy mégsincs jó önkorrekciója a nyugati politikai és gazdasági rendszernek, nem lehetett ugyanazon az addig jónak tűnő nyomvonalon tovább haladni (vagyis hogy tőlünk nyugatra van a fejlettség).
"A pénzügyi válság megértésével foglalkozó konferenciákon arra jöttem rá, hogy a nyugati rendszer képtelen azt az önkorrekciós rendszert működtetni, amit addig sikeresen tett.
Mindegyiken azt gondolták, hogy a szokásos ciklikusságról van szó, de akkor már nyilvánvaló volt, hogy valójában a történtek logikus következményei annak a világgazdaságban zajló mélyreható változásoknak, amelyek az addigi geopolitikai rendszert megváltoztatják, új, elsősorban keleti erőközpontokat emelnek fel. Hatalmas, versenyképes erők emelkednek fel keleten, de ezt Európa nem veszi észre és bezárja magát egy idejétmúlt válságelméletbe" - idézte fel Orbán Viktor.
Ekkor döntöttek úgy, hogy ideje keletre is tekinteni, mert ott olyan dolgok történnek, amelyek meghatározzák az új évszázadot. Ennek megvalósulása úgy történt, hogy Demján Sándor tanácsára, Matolcsy Györggyel közösen felültek egy repülőre és elmentek Kínába, és elkezdték azokat a tárgyalásokat, amelyekről az imént a jegybankelnök beszélt.
A politika lényege az ütemérzék, emelte ki Orbán Viktor. Sok okos ember van ugyanis a világon, a tudás megszerezhető, megvehető, más emberektől elérhető. A politika azonban a tudás alkalmazásának világa, és az az ütemen múlik. Minél kisebb egy ország, annál inkább igaz ez a miniszterelnök szerint, legfeljebb a nagy országok tudják később korrigálni, ha egy lépéssel lemaradnak. Ez a magyar történelemben többször is előfordult, mondta, példaként a második világháborúból való kiugrási kísérlet rosszul megválasztott pillanatát hozta fel, amely 60-70 év hátrányba hozta az országot a "jobb ütemérzékű" országokkal szemben.
"Nem lehet buta, lassú, követő, nem hagyatkozhat mások interpretációjára egy ország. Ha olyan színvonalon akar élni, mint mi akarunk, ha olyan történelmi hagyományokra akar büszke lenni, mint mi akarunk, akkor élesnek, gyorsnak, okosnak kell lennie, nyitottnak a világra, és folyamatosan gondolkodnia kell, hogy ne mulassza el a fontos pillanatokat" - jelentette ki Orbán Viktor.
A napjainkban látott változások nem átrendeződést, hanem visszarendeződést jelentenek, ez nem ismeretlen az emberiség gazdaságtörténetében
- emelte ki, hozzátéve, hogy a múltból kell következtetéseket levonni a jövőt illetően.
Ha azt a térképet nézzük, amelynek közepén Eurázsia van, akkor Európa egy kis félsziget - ha Ázsia felől nézünk a világra, látszik, hogy Európával egy földrajzi egységet képez. Valójában Európa és Ázsia között nincsenek természeti, földrajzi korlátok. Ez a természetes földrajzi egység egy természetes gazdasági egységet is mutatott, a civilizáció, kultúra és gazdaság legvirágzóbb térségei éltek együtt a múltban. Ha ez így volt, miért nem működött az elmúlt évszázadokban?
Három tényező hátráltatta, hogy Eurázsia egy természtes gazdasági egységként létezzen:
- a világkereskedelem súlypontja a tengerekre helyeződött át;
- az átrendeződés következtében a nyugati civilizáció domináns státuszt ért el, az eurázsiai térség civilizációi közötti egyensúly így megbomlott és nyugat felé billent;
- a hidegháború, a Szovjetunió összeomlása után a nyugati elit úgy döntött, hogy nem ezt a szerves egységet akarja helyreállítani, hanem nyugatosítani akarja a világot, ez az amerikai excepcionalitás gondolata, a francia forradalom óta meglévő nyugati gőg.
Utóbbi legnyilvánvalóbb kudarcélménye az arab tavasz volt, amikor egy hirtelen megroppant stratégiailag megroppanó, jelentős földrajzi térségben, ahol cselekvési tér nyílt külső hatalmak számára, a Nyugat azt találta ki, ha a nyugati értelmezés szerint rendezné újra a saját életét (emberi jogok, nyugati értékek). Végül a kudarcból fakadó óriási bajokat csak úgy lehetett elhárítani, hogy segítettek az erős végrehajtó hatalmakat helyreállítani, mert csak azok tudták stabilizálni a helyzetet.
Ez a harmincegynéhány éves korszak véget ért.
"A nyugati stratégia, benne Európa stratégiája érvénytelen, sikertelen, valami véget ért",
mondta, hozzátéve, hogy vita van arról, hogyan lehet megfogalmazni Orbán Viktor úgy fogalmazta meg, hogy véget ért a nyugati világban érvényes liberális, progresszív dominancia, hogy a világot nyugati módon kell megszervezni, és hogy a népek gazdasági, pénzügyi előnyökért hajlandóak lesznek erre.
A világgazdaság központja a keleti gazdaságok megerősödése miatt keletre tolódott, a nyugati ipar hozzáadot tértéke 40, a keletieké 50 százalékot tesz ki, ez az új realitás.
Új fejlemény még, ami a keleti együttműködés szükségessége felé mutat az az, hogy ez a gondolkodásmód nyugaton belül is kifutott, a migráció, a genderideológia, az etnikai ellentétek és az ukrajnai háború olyan jelenségek, amelyek megmutatták, hogy a Nyugat elbizonytalanodott és ezzel véget is ért a Nyugat civilizációs dominanciájának 500 éve.
A világgazdaság teljesítményének felét a Nyugat adta a hidegháború végén. Ma ez 30 százalék, a keleti erőközpontok pedig 34 százalékot adnak. "Aki nem hisz a gondolatoknak, higgyen a számoknak" - jelentette ki.
De miért az eurázsiai együttműködésé a jövő?
- az legnagyobb összefüggő szárazföld, óriási terület van egy éghajlaton, ezt érdemes értékelni a geopolitikai gondolkodásban is;
- az állandóság is ezen együttműködés mellett szól, a politika és a kereskedelem szereplői többnyire állandóak ebben a régióban, ezer éves távlatban, "ismerjük egymást";
- itt mindig több civilizáció élt együtt, ez komoly versenyelőny, mert a történelem szerencsés időszakaiban megtermékenyítőleg hatottak egymásra
- ebben a térségben él az emberiség népességének 70 százaléka
- Eurázsia részesedése a világgazdaságból 70 százalék
- itt van a világ vezető tudományos klasztereinek háromengyede, a 20 lengagyobb pénzügyi központból 15, az új technológiák szempontjából kritikus ásványkincsek birtoklásának és feldolgozásának tekintetében élen jár
Mi a helyzet Európával? Orbán Viktor szerint Európa mégsem képes belehelyezni magát az eurázsiai kontextusba. A nyugati vezetők egy része nem látja be Eurázsia jelentőségét, a másik része belátja, de nem tetszik neki.
Európa ma a világgazdasági folyamatok vesztese. Ha úgy képzeljük el az EU-t, mintha az USA egy tagállama lenne, akkor a harmadik legszegényebb lenne.
Ez jól mutatja, hogy Európa folyamatosan veszít, a mostani folyamatok legnagyobb vesztese. Az első öt legnagyobb gazdaságba Németország sem fér be, már a tegnapi Németország sem. Az első európai a 10-11. helyen van, ha Oroszországot most nem vesszük Európa részeként. A világ 20 legnagyobb technológiai központja között nincs európai. Sosem volt még olyan Európában, hogy néhány éves időszak alatt akkorát drágult volna az energia, amelyből oly kevés van itt - a gáz ötszörösére, a kőolaj másfélszeresére" - sorolta Orbán Viktor.
Korábban nyugati megegyezés volt, hogy Kína nekünk egy "system rival", de Orbán Viktor szerint Magyarország nem akar ebben részt venni, nem akar a régi európai vágányon haladni. Az európai gazdaság nem tud növekedni, az egy százalékot se fogja elérni idén, az USA három, a keleti gazdaságok 5-7 százalékkal nőnek, és ez 2025-ben is így maradhat.
"Ha Európa ebből a status quo-védő gondolkodásból, amely blokkosodáshoz vehet, nem tud kitörni, és nem tud átállni a konnektivitásra, akkor Európa hosszabb távon vesztes lehet. Meg kell találnia Európának a helyét az eurázsiai viszonyban, meg kell értenie, hogy a mi félszigetünk, amit Európának hívunk, az eurázsiai térség része, és az ebből fakadó összes előnyt ki kell használni, máskülönben nem tudunk versenyképesek lenni a világ más erőközpontjaival. Vagyis kellene egy jó európai stratégia, de itt a mi kompteneciánk véget ér. Magyarországnak csak ahhoz van politikai ereje, hogy a maga számára kigondolt stratégiát végrehajtsa. A jövőbeli stratégiáról szóló európai diskurzusban részt tudunk venni, de ez a nagypályás játékosok szerepe. Ebben a pillanatban nem látom azt az intellektuális erőt az európai elitben, amely a saját maga által felépített buborékból ki tudna törni és rövid időn belül meg tudná határozni a helyét az eurázsiai viszonylatban" - foglalta össze.
Magyarországnak nem szabad Európára várni, hogy az ő stratégiájában majd megtalálja a helyét, mert nem lesz ilyen. Az egyetlen halvány kezdeményezés a francia elnöké, aki létrehozta az Európai Politikai Közösséget, de ez egy kidolgozatlan, az európai országok nagy többségének támogatását nem élvező gondolat, mire ebből stratégia lesz, már a második új miniszterelnöke lesz Magyarországnak.
"Az előttünk álló időszak Eurázsia évszázada lesz és az ebben elfoglalt helyünket magunknak kell kijelölni és nem egy európai stratégiából kell származtatni. A jó hír, hogy van ilyen stratégiánk.
Az összes vitánk Brüsszelből mind abból fakad, hogy a magyar stratégia az új realitásokból fakad, abban találja meg a helyét, függetlenül a brüsszeli doktrínában. Magyarország végrehajt egy nagyon tudatos nemzetgazdasági stratégiát, melynek meghatározó - bár nem kizárólagos - eleme, hogy Magyarország Eurázsia része", fogalmazott. Ez nem zárja ki, hogy a NATO tagjai vagyunk, hogy az USA-val együtt kell működni, ami az új adminisztrációval várhatóan sikeresebb lesz.
Egyszerre dupláztuk meg a nyugati és keleti irányú kivitelünket, így nőtt duplájára a magyar export.
Magyarország talán a legszínesebb képet mutatja az exportjában, működő tőke formájában a németek 25-26 milliárd eurónyit hoztak, az amerikaiak 9 milliárdot, a kínaiak 10-et, az év végére 13-at, utána jönnek a dél-koreaiak, utánuk jön minden más európai ország. Vagyis Magyarország sikeresen diverzifikálja az exportját és a befektetését. Diverzifikálni kell az energiabeszerzést, melyben már a kazahok és Azerbajdzsán is szerepel. És részt kell venni a fontos eurázsiai fórumokon, már most is ott vagyunk, ott is leszünk a jövőben is - sorolta a kormányfő.
Jövőre elkészül talán egész Európa legnagyobb vasúti fejlesztése, a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai közreműködéssel, nyit a BMW, a CATL, a Sencor, az Audi már idén megnövelte a kapacitását, jövőre a BYD is termelni kezd. Mindemellett elindul jövőre 300, a kormányzat által támogatott komoly beruházás.
Miért jöhet létre épp nálunk egy ilyen konferencia és Orbán Viktor miért beszélhet ilyen kontextusban Eurázsiáról?
Mi vagyunk az élő eurázsiai gondolat, ennek a reinkarnációja,
onnan, Kazahsztánból érkeztünk, és közben ízig-vérig nyugat-európai néppé váltunk. Ezért a dolgok szerencsésen alakulnak Magyarország szempontjából, hiszen ha egy olyan korszak előtt állunk, melynek mi kifejezői vagyunk, akkor gondolhatjuk, hogy a fejlődés történelmi lehetőségét adja meg Eurázsia korszaka - zárta beszédét Orbán Viktor.