A nyugdíjguru.hu hírlevelében azt a kérdést teszi fel Farkas András nyugdíjszakértő, hogy "miért csak 1988-tól lehet figyelembe venni a nyugdíj számítása során a kereseteket, hiszen ők már a korábbi években is dolgoztak és akkor akár jobban is kerestek, mint a későbbi években".
A válasz nagyon egyszerű, de magyarázatra is szorul.
Az alapvető ok, hogy az 1998. január 1-jén hatályba lépett nyugdíjtörvény szerint "az öregségi nyugdíj alapját képező számított havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig – az átlagszámítási időszakban – elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni".
Akkor térnek el ettől, és lép életbe az 1988 előtti időszak beszámítása, ha "az átlagszámítási időszak (az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás kezdőnapját megelőző nap közötti időszak) legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete". Ilyenkor
a hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete alapján kell figyelembe venni.
Vagyis ha valaki az 1988. január 1-jétől a nyugdíj-megállapítás napjáig terjedő időtartam naptári napjainak legalább a felére nem rendelkezik nyugdíjjárulék alapját képező keresettel, akkor a nyugdíjszámítás során az átlagszámítási időszakban szerzett kereseteit az 1988 előtti legközelebbi időszak keresetével kell kiegészíteni, hogy az így összesített napok száma elérje az átlagszámítási időszak napjai számának a felét.
Ilyen esetben 1987. december 31-től kezdve visszafelé kell lépegetni az időben annyi napot, amennyi az 1988. január 1. utáni időszakból hiányzik, és amelyeken az érintett személy dolgozott.
A valorizációs szorzók magyarázata
Ez az oka annak, hogy a valorizációs szorzók minden évben kormányrendeletben kiadott táblázata nem csak 1988-tól tartalmazza a szorzószámokat, hiszen adott esetben a korábbi években szerzett kereseteket is figyelembe kell venni.
Abban az esetben viszont, ha az érintett személy nem szerzett bizonyítható keresetet 1988 előtt, akkor azokra az átlagszámítási időszak fele tartamához hiányzó naptári napokra, amelyeken nyugdíjalapot képező keresete nem volt, a nyugdíj megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.