A keddi rakétatámadással ismét kiéleződött a viszony Irán és Izrael között, de a közel-keleti feszültségnek világgazdasági hatásai is vannak. A legérzékenyebben az olajár szokott reagálni, ez most sem történt másként, a Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára 72-73 dollár környékén mozgott, és ez 75 dollárig emelkedett pillanatok alatt, de Hortay Olivér szerint ez csak azt mutatja, hogy egyelőre az olajpiac mérsékelten reagált a közel-keleti helyzet eszkalációjára, hiszen az idén már járt 90 dollár felett is a jegyzés.
"Ezzel együtt a kockázatok jelentősen fokozódtak. Megint felerősödött az a félelem, hogy Irán egy lehetséges izraeli válaszlépést követően lezárhatja vagy korlátozhatja a Hormuzi-szorost, ahol a világ olajexportjának mintegy 40 százaléka halad át" – emelte ki a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Egy ilyen lépés nagyon markánsan érintené a globális nyersolajpiacot, és már elkészültek azok az előrejelzések, amelyek erre a forgatókönyvre is árbecslést adnak. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a becslések nem lehetnek pontosak, mert az olajszállítás ilyen mértékű korlátozására még nem volt példa, így nincsenek tapasztalatok arról, hogy ilyen volumenű nyersolaj kiesése a világpiacról mit eredményezne az árakban.
"Egyelőre nincs ok a pánikra, ugyanis az olajpiac nem reagált markánsan a lehetséges eszkalációra.
A piaci szereplők ezek szerint úgy ítélik meg, hogy kicsi az esélye annak, hogy akár a Hormuzi-szoroson, akár más területen jelentős mértékben érintetté váljon az olajellátás, másrészt viszont, ha erre mégis ténylegesen sor kerülne, akkor nagyon nehéz lenne előre jelezni a várható árakat" – mondta a szakértő.
Magyarország sem érintett egyelőre, de Hortay Olivér szerint eszkaláció esetére nyilván készülnek itthon is kormányzati forgatókönyvek, de lépni csak akkor kell, ha tényleges nagy ármozgásokat indítana be a geopolitikai helyzet. Arról is beszélt, hogy a keddi incidens után gyengült a forint árfolyama, de milyen hirtelen volt a reakció, és a piaci szereplők ugyanilyen gyorsan megnyugodtak. "Súlyos geopolitikai incidens történt, de az árfolyam, úgy tűnik, hogy viszonylag gyorsan korrigál" – tette hozzá.
A helyzetet nehezíti a szakértő szerint, hogy a nagyhatalmak próbálnak hatni a résztvevő felekre, elsősorban Izraelre és Iránra, de nem tudnak valódi hatást gyakorolni e a történésekre. "Az elmúlt egy évben azt láthattuk, hogy a szereplők mintha tojáshéjakon lépkednének, ugyanis az eszkaláció következményei az egész világra nézve nagyon súlyosak lehetnek. Az, hogy sikerül-e megelőzni azt, hogy jelentős mértékben eszkalálódjon a helyzet, azt ebben a pillanatban nem lehet megmondani" – mondta Hortay Olivér, ugyanakkor arra felhívta a figyelmet, hogy a korábbi évtizedekkel összehasonlítva
a Közel-Keleten több ország is jóval erősebb, határozottabb álláspontot vesz föl bizonyos geopolitikai kérdésekben.
Példaként említette, hogy az olajnagyhatalmakat tömörítő OPEC olajkartell már több mint két éve határozottan ellentétes stratégiát folytat, mint amire az Egyesült Államok kérte. Az OPEC vezetője, Szaúd Arábia az orosz–ukrán háború kirobbanásáig, illetve az azt követő szankciós politika kezdetéig nagyon szorosan együttműködött az olajkitermelésben is az Egyesült Államokkal, de azóta az OPEC és Szaúd-Arábia egy másik megközelítésmódot kezdett alkalmazni.
"Ezek a lépések is azt mutatják, hogy a szereplők felismerték azt, hogy képesek lehetnek növelni a saját geopolitikai mozgásterüket, és ennek megfelelően határozottabban ellene mernek menni a nagyhatalmaknak. Hogy ebből mi fog kisülni, azt még nem lehet előre jelezni" – mondta az elemző.