Volt már komolyabb mértékű minimálbér-emelés Magyarországon, azonban alapvetően nem jellemző, hogy az összeg nagyon nagy mértékben növekedjen egyik évről a másikra. "Általában 10-15 százalékos emelés is már jelentősnek mondható, de például 2001-ben 50 százalékkal, vagy még ennél is jobban emelkedett a minimálbér - tette hozzá az elemző. Mint mondta, ebben az időszakban a korábbi 30 százalékról az átlagbér 40 százalékára nőtt a minimálbér, ami azóta is nagyjából ezen a szinten áll. Nagy Márton bejelentése nyomán - az átlagbérhez képest - további 10 százalékos minimálbér növekedésre lehetne számítani - emlékeztetett Hornyák József.
Arra a kérdésre, vajon megvalósítható-e ilyen nagymértékű minimálbér-emelés, a szakértő azt válaszolta, hogy ehhez a követező három évben kellene jelentősen emelni a legalacsonyabb fizetéseket. A Portfolio számításai szerint 2027-re minden bizonnyal 800 ezer forint fölött lesz már a bruttó átlagkereset. Ehhez igazítva, a bruttó minimálbér már meghaladná a 400 ezer forintot is.
Márpedig ez három év alatt nagyon jelentős ugrás lenne a mostani, 266 ezer forintos bruttó minimálbérhez képest.
Hornyák József azt mondta, hogyha a kormány ezt meg akarja valósítani, akkor minden évben 17-18 százalékkal kellene emelni a minimálbért. Ez az elmúlt tíz év tapasztalata alapján óriási ugrást jelentene.
A Portfolio szakértője beszélt a várható kockázatokról is, hiszen a minimálbérhez számos más juttatás alapját képezi. Noha a béremelés alapvetően jó hír, hiszen mindenki szeretne többet keresni, a gazdaságban gondokat is okozhat. Az első probléma mindjárt az, hogy valószínűleg lesznek olyan vállalatok, ahol nem tudják majd kifizetni az ennyire nagy mértékben megnövekvő béreket, ezért kénytelenek lesznek elbocsátani a dolgozóik egy részét. De még az is megtörténhet, hogy a kisebb vállalatok egyszerűen belerokkannak az ilyen nagyarányú béremelésbe, és kénytelenek lesznek lehúzni a rolót. A másik kockázat az, hogy
nagyon sok vállalat megpróbálhatja a béremelés terhét áthárítani a fogyasztókra, vagyis a fizetések növekedése egyúttal áremelést is jelentene.
Így aztán amit az egyik oldalon kifizetnek a dolgozóiknak, azt a másik oldalon be is szedik a vásárlóiktól, hiszen a termelékenységnövekedéstől minden bizonnyal nagy mértékben elszakadna ez a gyors béremelkedés.
Ráadásul a gazdaság növekedése is szerényebb a vártnál, két százalék körül lehet ebben az évben, ez pedig nagyon komolyan leszűkíti a vállaltok mozgásterét. A gyenge kereslet, a visszafogottabb fogyasztás jócskán csökkenti a cégek bevételeit, így azt a keretet is, amiből a béreket lehetne emelni. "Nem csoda, hogy a vállalatok legfeljebb csak az inflációt némileg meghaladó béremelést tudnának végrehajtani biztonsággal" - érvelt a Portfolio szakértője. Úgy látja, hogy
ez legjobb esetben is csak egy számjegyű bérnövekedést jelent,
miközben még a munkavállalói érdekképviseletek is legfeljebb 10 százalék körüli, esetleg ennél kicsit magasabb fizetésemelést tartanának reálisnak. Ellenben 17-18 százalékos éves átlagos béremelés kellene ahhoz, hogy - a kormány elképzeléseinek megfelelően - 2027-re a minimálbér elérje az átlagbér 50 százalékát. Hornyák József kijelentette: "Azt mondhatjuk, hogy a gazdaság teljesítménye sokkal visszafogottabb béremelésre ad lehetőséget."