Annak ellenére, hogy a biztosítási piac díjbevétele tavaly a 2022-es évhez képest 5,6 százalékkal növekedett, összességében reálértéken figyelembe véve az infláció mértékét, csökkenés mutatkozik. A biztosítótársaságok díjbevételét vizsgálva pedig aggasztó jel, hogy a biztosítási penetráció, azaz a szektornak a nemzetgazdaságra gyakorolt hatása 2,15 százalékról 2,05 százalékra esett - mondta Keszthelyi Erik az InfoRádióban.
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint azonnali intézkedéseket kell végrehajtani a szakmának, hogy ezt a folyamatot megállítsa.
"Összehasonlításképpen a 600 ezerrel kevesebb lakosú Ausztriában a szektor díjbevétele 15 milliárd euró, míg ugyanez Magyarországon 3,7 milliárd euró. Az osztrák biztosítási szektornak a nemzetgazdaságra gyakorolt hatása is ennek köszönhetően duplája, mint a hazai. A fejlett nyugati országokban 8-9 százalékos, és bár nem tagja az uniónak, de az Egyesült Királyságban 10 százalék a szektor súlya a nemzetgazdaságban" – mondta.
Keszthelyi Erik kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2026-ig meghirdetett programjának is egyik eleme a biztosítási penetráció háromszázalékos szintre emelése, de hozzátette, hogy ahelyett, hogy növekedési trend indulna el a szektorban, csökkenő tendencia mutatkozik. Úgy véli, hogy a megoldást a bankszektornak kell megteremtenie, és a csökkenő biztosításközvetítő-számon kell azonnal változtatni.
"Az extraprofitadó nagymértékben befolyásolta a biztosítási szektort 2022-ben, illetve 2023-ban is, hiszen a mértéke 15 és 16 százalékra tehető a teljes díjbevétel vonatkozásában. Ez szektorálisan a legmagasabb, a bankok ugyan közel háromszorosát fizetik, de a díjbevételük arányában ez csak 7-8 százalék" – fejtette ki Keszthelyi Erik, és hozzátette, hogy az extraprofitadó miatt a biztosítótársaságok nem fordítanak elég pénzt a fejlesztésre, tanácsadók bevonására.