Varga Mihály az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően hangsúlyozta: a versenyképesség erősítésének célját - amely a magyar uniós elnökség hét prioritása közé tartozik - a tanács az elnökségi félév során elfogadni tervezett, új versenyképességi megállapodásban fogja rögzíteni.
A magyar uniós elnökség további hat célkitűzése is a versenyképességet erősíti - jelezte a magyar tárcavezető. Ezek között szerepel
- a demográfiai tendenciák megfordítása,
- az illegális migráció elleni küzdelem, valamint
- a védelem és biztonságpolitika kérdései.
- A magyar elnökség a prioritások közé beemelte továbbá az agrárium kérdéseit, ugyanis - az ukrajnai háború következményeként - Európában a legnagyobb veszteséget a gazdálkodók szenvedik el
- emelte ki Varga Mihály.
Prioritásnak nevezte továbbá a kohéziós politika jövőjének kérdését, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: "érdekünk, hogy a kohéziós politika valamilyen formában megmaradjon, hiszen még mindig jelentős gazdasági különbségek vannak a tagországok között".
A pénzügyminiszter elmondta, az Európai Bizottság hét tagországgal, köztük Magyarországgal szemben tervez túlzottdeficit-eljárást indítani. Az uniós bizottság olyan politika elfogadását várja az érintett tagországoktól, amely lehetővé teszi, hogy egy négyéves ciklus ideje alatt 3 százalék alatti hiányszintre térjenek vissza.
Magyarország már korábban hozott döntést arról, hogy idén 4,5, jövőre 3,6 és 2026-ban pedig 2,9 százalékos deficitet fog elérni
- tájékoztatott.
"Ezzel mi a négy évnél hamarabb fogunk majd várhatóan a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól kikerülni" - jelentette ki Varga Mihály.
Közölte, a magyar kormány már az elmúlt hetekben is olyan döntéseket hozott, amelyek hozzá fognak járulni a gazdasági növekedéshez, és áttételesen hozzá tudnak járulni ahhoz is, hogy az államadósság, az államháztartási hiány egy korábban megszokott pályára álljon majd vissza.
A koronavírus-járvány utáni helyreállítási és újjáépítési eszközről folytatott vitával kapcsolatban a tárcavezető elmondta, noha az uniós program még a járvány idejében indult, még mindig vannak olyan országok, amelyek egy fillérhez sem jutottak hozzá.
"Mások mellett Magyarország a vissza nem térítendő forrásokból még egyetlenegy árva eurócentet sem kapott meg" - hívta fel a figyelmet.
Végezetül közölte, Magyarország jelentős összeget, eddig mintegy 700 milliárd forintot költött déli határának védelmére, ami egyben a schengeni határ védelmét is jelenti. Mivel Európa egészét tekintve nincs olyan ország, amelyet a migráció kérdése valamilyen formában ne érintene, a magyar elnökségi prioritások között az illegális migráció kérdése hangsúlyosan szerepel - mondta.
"Bízunk abban, hogy sikerül meggyőznünk az Európai Bizottságot és az Európai Unió más szereplőit arról, hogy ne büntetéssel, ne szankciókkal forduljon azon országok felé, melyek megoldásokat keresnek a problémára, hanem működjenek együtt velük olyan megoldások megtalálása érdekében, amelyek segítenek fékezni a migráció jelentette probléma növekedését" - tette hozzá Varga Mihály.