A Debrecen közelében épülő BMW-gyár „sarkánál” építené fel az új közlekedési múzeumot a Lázár János vezette Építészeti és Közlekedési Minisztérium. A város külterületén fekvő, az M35-ös autópálya és az autógyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területen húznák fel a 14 ezer négyzetméteres múzeumot is tartalmazó létesítményt – derül ki a tárca által kidolgozott, Népszavához eljutott pályázati dokumentációból. A kiírás szerint az intézménynek az állandó és időszaki kiállításokon felül helyet kell biztosítania konferenciáknak, oktatási és üzleti rendezvényeknek. A célok között az is szerepel, hogy a „helyi lakosság kiemelt találkozóhelyévé kell válnia”.
A tervezési program szerint a kijelölt terület optimális, mivel szerves, intenzív kapcsolatban áll a BMW-gyárral.
Bár azt azért elismerik, hogy a környezete „vegyes”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy körülötte szántóföldek, autópálya, állattartó telepek, ipari és mezőgazdasági létesítmények vannak – fogalmaz a lap, amely szerint nem épp ideális helyszín egy találkahelyzet: Debrecen központja cirka 10 kilométerre van, és jelenleg csak autóval közelíthető meg. A vasúti kapcsolat ugyanis nem biztosított és a közösségi közlekedés sincs „teljes mértékben kiépítve”, magyarul nem megy el odáig semmi. A tervezőnek egy transzfer-buszjárattal kell számolnia.
A minisztériumi várakozás szerint a „Magyar Közlekedési Múzeum - Debrecennel” egy olyan intézmény jöhet létre, ahol azon túl, hogy a látogatók megismerkedhetnek a magyarországi járműtervezés és -gyártás történetével, találkozhatnak a kutatás-fejlesztés legújabb eredményeivel is. A dokumentáció szerint a tervezett intézmény „élő kulturális térként otthont adhat innovációval, technológiával foglalkozó kulturális eseményeknek, ipari találkozóknak, konferenciáknak”.
A 14 ezer négyzetméteres létesítmény kevesebb mint felét, 6800 négyzetmétert foglalna el az állandó és az időszaki kiállítás, valamint a fogadótér. A műtárgyraktár, az irattár és a restaurátori műhely 3900 négyzetméteren rendezkedhet be, az irodákra és az üzemeltetésre 1900 négyzetméter jutna. Ezenfelül elvárás egy 600 négyzetméteres multifunkcionális konferencia és rendezvénytér, 3D moziterem, egy 350 négyzetméteres oktatási központ és egy ugyanakkora étterem és közösségi tér, valamint egy 150 négyzetméteres panoráma tetőterasz tervezése is – ismerteti a Népszava.
Az állandó kiállítás négy szekcióra bomlik: járműtörténet, járműtechnika, innováció és a jövő interaktív fóruma.
A dokumentum külön kiemeli, hogy „a múzeum és a BMW között létrejövő stratégiai együttműködés kiemelt lehetőséget biztosít a legfrissebb technológiák és koncepciótervek legkorszerűbb kiállítástechnikai megoldásokkal történő megjelenítésére”. Az épület köré szabadtéri tevékenységekre alkalmas tér tervezendő, amelynek legfontosabb eleme a múzeumokban nem túl gyakori, 15 ezer négyzetméteres tesztpálya, de persze lesz több ezer négyzetméteres autóparkoló is. A létesítményt 27 ezer négyzetméter parkosított terület venné körbe.
A kiírói elvárás szerint az épületkomplexumnak egyszerre kell egyéni karakterűnek lennie, amely „a meglévő építészeti értékekre építve alkalmaz kortárs megoldásokat”, lehetőleg minél több természetes anyag használatával. A tárca reményei szerint
a világ legújabb technikai, műszaki és természettudományi múzeumainak színvonalán elkészülő épületegyüttest évi 350 ezer látogató keresi majd fel.
A dokumentáció szerint augusztus elején írnák ki az egyfordulós nyílt ötletpályázatot, míg a pályaművek beadásának határideje novemberben lenne, az eredményt még karácsony előtt kihirdetnék. A pályamunkák díjazására 120 millió forintos keretet határoznának meg – olvasható egyebek mellett.
Teljes tévút?
Vitézy Dávid korábbi közlekedésért felelős államtitkár öt pontban fejtette ki a közösségi oldalán, miért gondolja úgy, hogy az építési és közlekedési miniszter ötlete, miszerint Debrecenbe, a BMW-gyár mellé építtetné fel a Közlekedési Múzeumot „teljes tévút” – szúrta ki az Index.
Mint írta, „Debrecenben a közvetlenül elérhető lakosság és turizmus is kevesebb, mint a tizede a budapestinek”, illetve „Budapest közlekedési szempontból az ország közepe, Nyugat- és Kelet-Magyarországról egyaránt jól megközelíthető”.
Harmadik pontként kihangsúlyozta, „a múzeumot minden a fővároshoz köti”, negyedikként pedig azzal érvelt, hogy épp „ez a kormány döntött úgy, hogy ha már a Közlekedési Múzeum a Városligetben bezárt, akkor egy méltó új otthont kapjon Kőbányán”.
A kiválasztott helyszín még Debrecenbe költöztetés esetén is abszurd volna: egy, minden városi szövettől távoli, gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen nem lehet XXI. századi múzeumot csinálni, ez teljesen nyilvánvaló – írta végezetül Vitézy Dávid.