Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint a túrautak és a nemzeti parkok jót tesznek a gazdasági növekedésnek. Egy Magyarországon is jelen lévő svéd túrafelszerelés-gyártó cég, a Fjällräven által készített felmérés alapján a magyarok háromnegyede szokott túrázni, mintegy kétharmaduk pedig rendszeres természetjáró. Az elmúlt évtizedben negyedével nőtt a hazai nemzeti parkok látogatóinak száma, amely a 2020-as évek elejére éves szinten már elérte az 1,6 millió főt.
A tanulmány szerzője, Németh Viktória az InfoRádióban elmondta: többek közt a nagy érdeklődés miatt az elmúlt években számos fejlesztés, beruházás valósult meg idehaza.
Új ökoturisztikai központok, turistaházak, tanösvények, bicikliutak épültek, javultak a vízitúrázás lehetőségei,
valamint különböző szabadidős és rekreációs lehetőségekkel kapcsolatos fejlesztéseket is elindított a Miniszterelnökség égisze alatt működő aktív Magyarországért felelős államtitkárság.
A természetjárás népszerűségét bizonyítja, hogy 2022-ben és 2023-ban éves szinten négyszer annyian teljesítették az Országos Kéktúrát, mint egy évtizeddel korábban. Az elmúlt években nem csupán a túrázás egyre népszerűbb, hanem egyre nagyobb azoknak a turistáknak az aránya is, akik kempingekben szállnak meg. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján
ugrásszerűen, 70 százalékkal nőtt a hazai kempingek forgalma 2020 és 2023 között.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya szerint a koronavírus-járvány időszakában ez a szálláshelytípus volt a legválságállóbb, a legkisebb mértékben esett vissza a vendégéjszakák száma: Magyarországon ez az arány valamivel 50 százalék alatti mérséklődést jelentett az Eurostat adatai alapján.
Az Aktív Magyarország 2020-as felmérése alapján a felnőtt magyar lakosság 54 százaléka vett részt gyalogtúrán, míg 34 százalék kerékpáros túrán, 6 százalék pedig vízitúrán volt legalább egyszer. A megkérdezettek négy százaléka síelt vagy snowboardozott, három százalék vitorlázott, két százalék pedig a lovas turizmust választotta.
A túrázás a gazdaság egyik legerősebb növekedési motorja lett
A túrázás azonban nemcsak a mozgás egyik legnépszerűbb formája, hanem számos pozitív társadalmi és gazdasági hatása is van – idehaza és külföldön egyaránt. Németh Viktória kiemelte, több amerikai kutatás is kimutatta, hogy húsz amerikai emberből legalább egy dolgozik valamilyen pozícióban a szabadtéri rekreációs ágazatban, ami által a szektor nemzetgazdasági súlya sem elhanyagolható. „A túrázás egyébként nemcsak a foglalkoztatásra gyakorol pozitív hatást, hanem fellendíti a vidékfejlesztést is, ugyanis egyre nagyobb a kereslet a helyi termékek fogyasztását, illetve a helyi szolgáltatások igénybevételét illetően. A helyi kormányzatok erre alapozva vidékfejlesztési programokat is kezdeményeznek” – magyarázta Németh Viktória.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője hozzátette: egy-egy túraútvonal vagy népszerű zöldövezet, illetve a látogatók számának folyamatos növekedése katalizálja az adott ország gazdaságát. Ez a hatás jól megfigyelhető például az utazási költségeken, az élelmiszerekre, valamint a szállásra és az ajándéktárgyakra fordított kiadásokon keresztül. Az amerikai kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy
az egyes túrahelyszínek növelik a környékbeli ingatlanok értékét is.
Azok a városok, amelyek elavult ipari negyedeiket zöld zónákká alakították át, az elmúlt évtizedekben gazdasági fellendülést tapasztaltak.
Németh Viktória kiemelte, hogy a lehetőségeket, körülményeket alaposan felmérve idehaza is készült egy átfogó stratégia az aktív turizmus fellendítésére. Többek közt megvizsgálták, hogy milyen módon hat a túrázás a vidékfejlesztésre, a helyi gazdaságra vagy éppen a munkaerőpiacra. Az elemző szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a természetjárás fontos szerepet játszik a prevencióban és az az egészségmegőrzésben, ráadásul az egészségügyi kiadások mérsékelhetők ezen a területen.