Nyitókép: grandriver/Getty Images

Szijjártó Péter: mi ezt gazdasági öngyilkosságnak tartjuk

Infostart
2024. április 9. 13:26
Sikeres és kudarcos gázszerződésekről is beszélt a tárcavezető egy LNG-konferencián.

Magyarország energiaellátással kapcsolatos döntései mögött kizárólag két megfontolás áll, az ellátás biztonsága és az ár, s a kormány nem hajlandó más, politikai vagy ideológiai szempontokat figyelembe venni ezen a téren - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 5. Budapest LNG Summit konferencián először az utóbbi évek válságairól beszélt, a kiszámíthatatlanságról, amely drámai hatást gyakorolt az energetikai szektorra is, különösképpen azon országokban, amely nem rendelkeznek számottevő saját forrásokkal vagy legalább tengeri kikötővel.

Szijjártó Péter kitért a diverzifikáció fontosságára, azonban aláhúzta, hogy hazánk ez alatt új források bevonását, nem pedig meglévők kizárását érti.

Ennek kapcsán rámutatott, hogy Magyarország a diverzifikációt illetően szárazföldi államként nagyban függ a térségbeli infrastruktúrától, ezért is kulcsfontosságú a hálózat fejlesztése.

"Tehát az infrastruktúra meghatározza az energiamixet, továbbá a döntéshozatalt ebben a kérdésben. Az infrastruktúra fejlesztése, a kapacitás bővítése számunkra kulcsfontosságú, létfontosságú kérdés. A mi számunkra nem létezik szükségtelen gázvezeték" - közölte.

Sikertörténetek és kudarcok

Sikertörténetnek nevezte a Török Áramlat vezeték megépítését, amely nélkül ma súlyos nehézségekkel nézne szembe Magyarország. Felidézte, hogy nagy volt a nyomás akkoriban, még a szankciók lehetősége is felmerült, azonban a kormány elég bátor volt folytatni a kivitelezést.

Hasonlóan sikertörténet az is, hogy nemrég Magyarország lett az első, Törökországgal nem szomszédos ország, ahova török földgáz érkezik, illetve nagy eredmény volt a sokak által akkor fölöslegesnek tartott szlovák-magyar vezeték megépítése, a magyar-román kapacitás bővítése, az LNG-szerződés megkötése a Shell-lel, amelyet a kormányzat 2027 után is meg szeretne hosszabbítani, valamint az együttműködés Azerbajdzsánnal - sorolta.

A miniszter ezután érintette azokat az eseteket is, amikor hazánknak csalódást kellett szenvednie, akár "árulás következtében szövetségeseink, barátaink" részéről. Emlékeztetett a romániai cseppfolyósított gáz vásárlásának kudarcára, mondván, hogy a nyugati partnerek otthagyták végül a projektet, így nem indulhat el a szállítás egyelőre.

Reményét fejezte ki, hogy Bukarest sikeres lehet végül a termelés megkezdésében, és akkor hazánkba is juthat innen energia, ehhez ugyanakkor megállapodásra van szükség a felek között.

Problémásnak nevezte a délkelet-európai energiainfrastruktúra fejlesztéséhez szükséges támogatások elmaradását is az Európai Unió részéről, erre ugyanis nagy szükség lenne a diverzifikációhoz.

Közölte, az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy ezen hálózat bővítése fölösleges, mert a földgáznak nincs jövője, tizenöt év múlva nem lesz része az energiamixnek. De még ha ez így is lenne, akkor is van még addig tizenöt év, addig hogyan biztosítható az ellátás? - tette fel a kérdést.

"Mi úgy hisszük, hogy a földgáz hosszú éveken keresztül az energiamixünk részét fogja még képezni, s továbbra is elutasítjuk az agresszív, mesterségesen gyors kivonását az energiamixből. Mi ezt gazdasági öngyilkosságnak tartjuk, és nem akarjuk még inkább veszélybe sodorni az Európai Unió gazdaságának versenyképességét" - összegzett.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Szijjártó Péter: mi ezt gazdasági öngyilkosságnak tartjuk
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást