A parlamentben azonnal kérdésekre válaszolt Orbán Viktor kormányfő.
A DK-s Arató Gergely azt kérdezte a miniszterelnöktől, mikor vállalja a felelősséget a kegyelmi ügyben és mikor kér bocsánatot az áldozatoktól a saját és az egész Fidesz nevében. Kitért arra, két hónapja nem tudhatja meg a közvélemény, hogy a köztársasági elnök és az igazságügy-miniszter miért adtak kegyelmet K. Endrének. Már egy hónapja annak is, hogy kiderült, K. Endre szabadulása után ugyanott folytatta, ahol abbahagyta, tovább fenyegeti az áldozatokat és megpróbálja elhallgattatni őket. Azért van ez, mert K. Endre Orbán Viktor testvérével közösen szervezett sporteseményeket, vagy mert az ügy másodrendű vádlottja Mészáros Lőrinc üzlettársa? - tette a fel a kérdést. "Mikor lesznek végre biztonságban a gyermekeink a fideszes pedofiloktól?" - fogalmazott.
Orbán Viktor válaszában kijelentette: a kormány kegyelmi ügyekbe eddig sem szólt bele és ezután sem kíván beleszólni. A kegyelmi ügyek kizárólagosan a köztársasági elnökre tartoznak. Azt is mondta, Novák Katalin államfőként kegyelmet adott egy olyan ügyben, amelyben nem kellett volna, mert a "pedofiloknak és a pedofilokat segítő személyeknek börtönben van a helyük".
A köztársasági elnök lemondásával az ügy lezárult, a kormánynak két teendője volt. Az első, hogy legyen minél hamarabb új köztársasági elnöke Magyarországnak, aki nem vét az elődjéhez hasonló hibát. Ezért javasolták Sulyok Tamást. A második feladata a kormánynak, hogy kezdeményezze, "egyszer s mindenkorra zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy pedofil bűncselekményt elkövetők vagy abban érintettek bárkitől, bármikor, bármilyen formában enyhítést vagy kegyelmet kaphassanak".
Arató Gergely viszonválaszában kifogásolta, hogy miközben a miniszterelnök azt mondja, hogy kegyelmi ügyekkel nem foglalkozik a kormány, a Budaházy-ügyben a kormány tárgyalt a kegyelemről. Azt is mondta, Sulyok Tamás személyében olyan köztársasági elnököt sikerült választani, aki még le sem tette esküjét, már hazugságba került a "saját nyilasbarát, antiszemita rokonai kapcsán".
Orbán Viktor viszonválaszában visszautasította a Sulyok Tamásra vonatkozó állítást.
Jelezte, a kormány tárgyalt olyan ügyeket, és fog ezután is - de ezeknek semmi köze a kegyelmi ügyekhez -, ahol azt tapasztalják, hogy a bírósági ítéletek, illetve eljárások elhúzódnak, és ráadásul olyan ügyek, amelyek közérdeklődésre is számot tartanak. Az igazságügy-miniszter dolga, hogy gondoskodjon az igazságügyi rendszer működésének gördülékenységéről.
Azt is mondta, 2010-ben, amikor átvette a kormányzást a baloldaltól, 81 pedofil bűnöző volt börtönben, most pedig 663-an vannak.
Legyen állami a végrehajtás
Toroczkai László (Mi Hazánk) felidézte, hogy már egy évvel ezelőtt jelezte: a kormányra ég a végrehajtói maffia ügye. Itt az ideje, hogy végre tegyenek valamit - mondta, hozzátéve: csak az derült ki, ezt a rendkívül igazságtalan rendszert akarják fenntartani. Ezt mutatja szerinte, hogy a végrehajtói kar elnöke az a Lupkovics Beáta lett, aki Varga Judit évfolyamtársa volt, illetve a nyomozati anyag szerint Schadl György arról beszélt, hogy "az ő embere". Kitért arra: 1994 óta a végrehajtás nincs állami kézben, azóta profitorientált, komplett iparág épült az elévült tartozások behajtására. Ismét állami kézbe kell venni a végrehajtást, nonprofittá kell tenni és kártalanítani kell azokat, akiken jogtalan, elévült tartozásokat igazságtalanul hajtottak be - szorgalmazta.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: az, hogy azért ne töltsön be valaki valamilyen állást, mert egy miniszternek évfolyamtársa volt, nem tűnik értelmes javaslatnak. Egy ilyen évfolyamon becslése szerint lehetnek vagy kétszázan, nem javasolná kizárni őket azon munkalehetőségből, ami egyébként a végzettségük alapján számukra nyitva áll.
Arról, hogy a végrehajtásra nézve dolgozzanak ki egy új rendszert, azt mondta, nem zárkóznak el tőle, ha van ilyen javaslata, forduljon az igazságügyi miniszterhez.
A végrehajtó kamara korábbi elnökéről elmondta: nyomoztak ellene, meggyanúsították, vádat emeltek és büntetőeljárás keretében bíróság előtt áll, a vádak szerint vele együtt érintett államtitkárral együtt. Ha ilyesmi történik, ebben a kormányban ennek vannak következményei - rögzítette a miniszterelnök.
A repülőtér visszavásárlása
A kormány reményei szerint a ferihegyi repülőtér napokon belül visszakerül többségi állami tulajdonba, ahogy ez megtörténik, a kormány dönteni fog az oda vezető infrastruktúra kérdéséről is - közölte Orbán Viktor miniszterelnök válaszolva az LMP-s Kanász-Nagy Máténak, aki egyebek mellett a repülőtérre vezető vasútvonallal kapcsolatban kérdezte a kormányfőt.
Az LMP-s politikus azzal vádolta a kormányt, hogy a "büntetések és sanyargatások politikáját" folytatja a fővárossal szemben.
"Lássuk, milyen az, amikor a kormány sanyargatja Budapestet: először is átvállaltunk 2010-11-ben 280 milliárd forintnyi adósságot, amit az előző városvezetés Tarlós István előtt hozott össze" - reagált Orbán Viktor. Hozzátette: az elmúlt években 4000 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre Budapesten. Hangsúlyozta: szereti a várost és a budapestieket, de az ország nem csak Budapestből áll.
Azt kérdezte az LMP-s képviselőktől: amikor 4000 milliárd forintos fővárosi fejlesztési múlttal, 280 milliárd forint adósság átvállalása, és a jelenleg futó több száz milliárd forintnyi állami pénzből zajló budapesti beruházás után ilyen kérdéseket tesznek fel, akkor mit gondolnak az ország többi részéről.
"Azért, mert önök budapestiek, önöknek jár? Köszönjék inkább meg, hogy a kormány komolyan veszi, hogy ez a nemzet fővárosa, és aránytalanul sokat juttat ennek a fővárosnak" - fogalmazott a miniszterelnök.
Polt Péter: az ügyészségi iratokba nem lehet belenyúlni
Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt: a Magyar Péter által felvett, Varga Judit volt igazságügyi miniszter és volt férje közti hangfelvételen súlyos állítások hangzanak el. Ennek kapcsán azt kérdezte: tanúként meghallgatták-e már Varga Juditot a hangfelvétellel, és annak hitelességével kapcsolatban? Mikor tervezi meghallgatni az ügyészség az érintett kormánytagokat és akár a miniszterelnököt is, valamint hogyan tudják garantálni az iratokba való belenyúlás kivizsgálását? - sorolta kérdéseit. Arról is érdeklődött: mi a véleménye arról a héten tárgyalandó törvényjavaslatról, ami szerint az igazságügyi miniszternek hozzáférése és betekintése lenne az ügyészségi iratokba.
Polt Péter legfőbb ügyész válaszában közölte: a kérdések jó részére a Központi Nyomozó Főügyészség már válaszolt vagy a nyomozás végén tud válaszolni. Hangsúlyozta: a hangfelvétel ügyében folyik nyomozás, valamennyi szóba jöhető bűncselekményt kivizsgálnak.
Tájékoztatása szerint Varga Judit volt igazságügyi minisztert tanúként hallgatták meg, és minden egyéb tanúkihallgatást és nyomozati cselekményt elvégeznek, amelyek a tényállás tisztázásához szükségesek.
Hozzátette: meggyőződése szerint ügyészségi iratokba belenyúlni nem lehet, ennek nyoma lenne. A törvényjavaslatról pedig az ügyészség megküldte álláspontját a minisztériumnak.
Tordai Bence (Párbeszéd) a legfőbb ügyésztől azt kérdezte, kivizsgálják azokat a "sorozatos törvénytelenségeket, visszaéléseket", amit a Fővárosi Kormányhivatal vezetője, Sára Botond "fideszes főispán" követ el az I. kerület és lakói ellen, és amelyekről V. Naszályi Márta, az I. kerület ellenzéki polgármestere tett bejelentést. Arról is beszélt: nincs meg a közbizalom a legfőbb ügyész iránt, hiszen lemondását követelték a hétvégi tüntetésen, de nincs meg a bizalom iránta a kormányzat részéről sem. Arra hivatkozott: a nemrégiben nyilvánosságra került hangfelvételen Varga Judit akkori igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Polt Péter nem uralja az ügyészséget.
Polt Péter úgy reagált: az ügyészség és a legfőbb ügyész is a törvényeknek kell, hogy megfeleljen, "nem kívánságoknak, elképzeléseknek, felszólításoknak". Megjegyezte: abban mindenkinek felelőssége van, hogy a bizalom hiteles információkon alapuljon, ugyanakkor szerinte "vannak olyan dezinformációk a társadalomban, amelyek valóban érintik a közbizalmat". "Erről viszont nemcsak mi tehetünk, vagy elsősorban nem mi tehetünk, hogyha ez negatívan alakul" - tette hozzá. Közölte: V. Naszályi Márta levele április 5-én érkezett az ügyészséghez, most folyik a tanulmányozása, és az ügyészség minden olyan döntést és intézkedést meghoz, ami a levél alapján meghozható.
Tordai Bence viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet: a törvények nem teszik lehetővé, hogy a "Schadl-Völner-Rogán-ügyből kihúzzák Rogán Antalt". A képviselő egy bekiabálásra reagálva megjegyezte: "a miniszterelnök azt mondja, hogy a korábbi igazságügy-minisztere hamis váddal él". Azt kérte a legfőbb ügyésztől, hogy ezt feljelentésként értékelje. "Orbán Viktor feljelentette Varga Juditot hamis vád miatt" - mondta.
Polt Péter erre reagálva közölte: Varga Judit nem követett el hamis vádat, ugyanis a jogszabály szerint az követi el ezt a bűncselekményt, aki hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol.
"Varga Judit egy magánbeszélgetésben mondott valamit, amit egyébként vizsgálunk, és a magánbeszélgetés az nem hatóság előtti, hacsak a férjét nem tekintjük annak" - fogalmazott.
Közölte: nyomozás van folyamatban, de azt gondolja, "hogy ügyészségi iratokba általában nem lehet belepiszkálni, annak nyoma van, nyoma kell, hogy legyen".