A dezinfláció tekintetében egyértelműen lekövették a trendet az élelmiszerárak is, így a legtöbb élelmiszercsoportban már negatív „év per év" indexekkel találkozhatunk. Bár egy-egy kivétel akad, mint például a kakaó és egyéb, magas cukortartalmú termékek – amelyeknél elsősorban nemzetközi okokra vezethető vissza a komolyabb áremelkedés –, de általánosan abszolút nem ez a jellemző – mondta az InfoRádióban Nagy János.
A makrogazdasági elemző elmondása alapján az elmúlt két hónapban tapasztalt – az előző év azonos időszakához képest – 2-3 százalékos élelmiszer-infláció lehet majd az éves átlagos érték is, ami a 4,5 százalék körüli éves inflációt lefelé húzhatja majd.
Meglátása szerint, miután a 2021/2022-es évek masszív és koncentrált – globálisan jelentkező – sokkhatásai markánsan rávilágítottak a magyar élelmiszer-előállítás „Achilles-sarkaira” – amelyek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 50 százalék körüli drágulást is regisztrált a KSH –, talán bízhatunk abban, hogy nem lesz hasonlóan kiugró árnövekedés. Illetve abban, hogy visszatérünk valamelyest egy nyugodtabb, békésebb környezetbe, talán a pandémia előtti időszakhoz hasonlóba, amikor leginkább a kereslet és a kínálat volt az, ami meghatározta az élelmiszerárak alakulását – tette hozzá.
Nagy János szerint – európai összehasonlításban – a hazai élelmiszeripar gyenge pontjait illetően mindenképp az
alacsony munkatermelékenység és a magas energiaintenzitás
az, ami kiemelendő, és ezek eredményeként egy viszonylag alacsony versenyképesség az, ami átlagosan jellemzi az ágazatot.
„Ezeken mindenképp változtatnia kell a magyar gazdaságpolitikának, ösztönözve a fejlesztéseket ezeken a vonalakon, hiszen súlyos kockázati tényezők, amik egy újabb – globális vagy európai – sokkhatás alkalmával nagyon érzékenyen hatnának újfent Magyarországra" – húzta alá.