Bevándorlás könnyítésének az az egyik indoka, hogy a Németországban tapasztalható munkaerőhiányt pótolni kell. Készült egy felmérés tavaly ősszel, amiből az derült ki, hogy a vállalatoknak mintegy 54 százalékánál túl kevés a jelentkező a betöltetlen álláshelyekre. Egy évvel ezelőtt már több mint 300 ezerre becsülték a szakképzett munkavállalóknak a hiányát, ezért a Bundestag tavaly nyáron új, háromlépcsős bevándorlási törvényt fogadott, amelynek a második szakasza éppen március elsejével lépett életbe – ismertette Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője,
A szakértő szerint a németek lényegében az uniós kékkártya-rendszert reformálták meg. Ennek az egyik legfontosabb eleme az volt, hogy nem tették már követelménnyé a német nyelvtudást, és a bérküszöböt is jelentősen csökkentették évi bruttó 43 800 euróra, míg a hiányszakmákban még ennél is lejjebb, 39 682 euróra. Vargha Márk hozzátette azt is, hogy a német kormány kibővítette azokat a csoportokat, amelyek tagjai jogosultak kék kártyára. Így például olyan pályakezdők is megkaphatják, akik legfeljebb három évvel a kérelmezés előtt szerezték meg diplomájukat, vagy azok az informatikai szakemberek, akik egyetemi végzettséggel nem rendelkeznek, de hároméves szakmai tapasztalatot tudnak igazolni.
A Migrációkutató Intézet vezető elemzője rámutatott, hogy az informatikusokra különösen odafigyel a német kormány, mert ez komoly hiányszakma. Ugyanakkor azt is közölte, hogy tavaly ősz óta az állatorvosok, a fogorvosok, a gyógyszerészek, a tanárok, az építőipari és gyártási vezetők szintén kedvezményesen juthatnak kék kártyához.
Vargha Márk azt mondta, hogy
a legtöbben különböző ázsiai, afrikai országokból érkeznek.
Ezt a német kormánynak nagyon alaposan kell majd szabályozni, mert újabb vitát nyit ki ez Európa-szerte. A berlini vezetést több kritika is éri azzal kapcsolatban, hogy a közel-keleti és afrikai hivatalos bevándorlást nem akarja megfékezni, akárcsak több más ország is, amelyek ugyancsak ösztönöznék a legális migrációt. Ellenben az illegális migrációt meg kellene fékezni.
Azt hangsúlyozta Vargha Márk, hogy miközben azokat, akik be akarnak törni a határkerítésen, feltartóztatjuk, de ugyanezekből az országokból szívesen hoznak be munkaerőt. A szakértő úgy látja, hogy ez egyes országokban, mint például Magyarország, nem járható út, legalábbis nem a németek által megállapított, könnyített feltételekkel.
"Németországban tavaly 352 ezren nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet, ami 2016 óta a legmagasabb szám"
– hangsúlyozta a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Közülük a legtöbben, 104 ezren Szíriából érkeztek, a második helyen pedig Törökország állt, mintegy 63 ezer bevándorlóval, a harmadik helyen pedig az afgánok. Vargha Márk szerint a kérdés az, hogy miként lehet ezt a rengeteg bevándorlót bevonni a munkaerőhiány enyhítésébe. Hiszen például a törökök nem kaphatnak menekült státuszt, így őket ki kellene toloncolni, ami így szintén nagyon nehézkes.