Tavaly a kormány két nagyobb változtatást is tett, ami érintette a tőkealapok működését. Egyrészt intézményi átalakítást hajtottak végre, másrészt pedig növelték a tőkealapok aktivitását – fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter. Emlékeztetett: a folyamat részeként 2023. január 1-jén létrejött a Nemzeti Tőkeholding, amely összefogja a tőkealapok működését.
"Egyrészről fel kellett számolni a passzív alapokat, vagy mondjuk úgy, hogy zombialapoka. Az első és legfontosabb lépés az volt, hogy áttekintettük azon alapokat, amelyek semmilyen aktivitást nem mutatnak, azaz elkérték a pénzt, de nem forgatták be a gazdaságba. Az ilyen típusú alapoknak nincs kegyelem, tehát ezeket föl kellett számolni" - szögezte le.
Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding elnök-vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta, a szervezet 51 tőkealapot kezel, amelyekben állami befektetőként az EXIM Bank vagy a Magyar Fejlesztési Bank vesz részt.
"Azokat az alapokat, amelyik alulteljesítettek vagy a forrásokon csak "ültek" és nem a vállalkozások számára biztosították – ezeket hívtuk zombialapoknak –, megszüntettük, a tőkéjüket leszállítottuk, és függetlenül attól, hogy állami vagy piaci alapkezelő kezelte a forrásokat, azokat más célok mentén használtuk fel, és aktív alapkezelők számára biztosítottuk" - magyarázta a szakember.
Az intézkedéseik hatására a hazai alapok kihasználtsága 20 százalékponttal emelkedett, a 2022 végi 49 százalékról 67 százalékra ugrott, vagyis
már nem a pénzek mintegy 50, hanem már 70 százalékát helyezték ki.
Katona Bence kiemelte: ez mintegy 415 milliárd forint tőkebefektetést biztosított a magyar vállalkozók és gazdaság számára.
Egy év alatt ilyen mértékű emelkedés példátlan Nagy Márton szerint. Az intézkedés szükségességével kapcsolatban kiemelte: a recesszió enyhítése alapvető feladatuk volt.
A miniszter elmondta, hogy egy 250 milliárdos tőkebefektetés a logisztikai ágazatba került ki, a Baross Gábor Tőkeprogram 165 milliárdja pedig ingatlanalapokba érkezett. Utóbbi program teljes 600 milliárdos keretéből 435 milliárd még felhasználható. Ezt két célra fogják fordítani. Az egyik a zöld alapok létrehozása megújuló energiaberuházások támogatására. Emellett a már meglévő, jól teljesítő tőkealapok jutnak plusz forrásokhoz – összegezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Katona Bence rámutatott: egy fejlett gazdaságban európai átlagban, GDP-arányosan eléri a 0,65 százalékot a tőkebefektetés volumene.
"Vagyis minél több aktív tőkebefektető van a piacon, annál erősebb a beruházási kedv és a vállalkozási szektor. Hiszen ahhoz, hogy egy vállalkozás beruházni tudjon vagy akár felvásárolja versenytársát, ehhez tőke és megfelelő tőkeszerkezet szükséges" - sorolta, hozzátéve, hogy egy hitelhez is hatalmas önerő kell.