Az ipari termelés volumene 13,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten a Központi Statisztikai Hivatal kedden kiadott adatai szerint. (Az első becslésben közölt decemberi adathoz viszonyítva a mostani, második becslésben az adat nem változott.)
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás decemberben az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal mérséklődött.
- Az ipari export volumene 12,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 13,9 százalékkal csökkent.
- Az ipar belföldi értékesítése 11,7, a feldolgozóiparé 2,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (94 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 12,5, a csekély súlyú bányászaté 52, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 25 százalékkal csökkent.
A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 10,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások. Csupán három alágazatban nőtt a kibocsátás, 4,6 és 17,6 százalék közötti mértékben.
A legnagyobb (24 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 9,7 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
A többi hét alágazatban 4,9 és 27 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé az italgyártásában, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban.
Az előző hónaphoz hasonlóan a legerőteljesebben, 16,4 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás bővült, elsősorban belföldi értékesítése növekedésének köszönhetően, miközben exportja visszaesett. A vegyi anyag, termék gyártásában is folytatódott a növekedés, decemberben 3,9 százalékkal emelkedett a kibocsátás.
Éves szinten
2023-ban az előző évhez képest az ipari termelés 5,5 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, 6,1 százalékos növekedést követően. Ezen belül a három nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar kibocsátása 4,3, az energiaiparé 23, a csekély súlyú bányászaté 31 százalékkal visszaesett 2022-höz viszonyítva.
A feldolgozóiparban folyó áron mintegy 52 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2023-ban.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 18,5 százalékkal a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában.
A többi háromban 6,4 és 9,3 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 8,4 százalékkal bővült.
Az ipari export 3,2 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál (2022-ben 8,3 százalékos volumennövekedést mértek). A teljes ipari értékesítés 60, a feldolgozóipari értékesítés 73 százaléka származott külpiaci eladásokból. A feldolgozóipari export 0,6 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, ezen belül a 33 százalékos súlyt képviselő járműgyártásban emelkedett (8,9 százalékkal) a kivitel volumene, és a második legnagyobb, 15 százalékos részarányú villamos berendezés gyártásának kivitele nőtt a leginkább (15,3 százalékkal).
Az ipar belföldi értékesítése 14,8, ezen belül a feldolgozóiparé 8,1 százalékkal kisebb lett. A feldolgozóipar hazai értékesítésének legnagyobb részét, 26 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának belföldi eladásai 8,6%-kal elmaradtak előző év szintjétől. A második legnagyobb (14 százalékos) súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásának belföldi eladásai 2023-ban 2,5 százalékkal csökkentek.
Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (3,8 százalékkal).
A többi régióban 1,8 és 12,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Észak-Magyarországon.