A karácsonyi vásárok eredete régebbi, mint ahogy azt gondolnánk, a középkorra nyúlik vissza a Német-Római Birodalom területére, ahol nemcsak a német ajkú területeken, hanem a mai Franciaország keleti részén is megjelent ez a szokás, igaz, csak a reformáció után vált népszerűvé, "adventi mindennapi jelenséggé" – mondta el az InfoRádiónban Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője.
A múlt századokban aztán központi szerepük volt a vásároknak, nem csupán adventkor, az emberek ugyanis mindent ezen alkalmakkor vásároltak meg. Napjainkban a "vásárlói érdeklődés" viszont a bevásárlóközpontok felé fordult, így a karácsonyi vásárok szerepe, haszna is változott, de még így is rendelkezik gazdaságélénkítő hatással az elemző szerint.
"Ez a gazdaságélénkítő hatás egyre fokozottabb, mert míg régen a helyi közösségeknek, helyben élő családoknak szólt, manapság egyre inkább turisztikai látványossággá válik egy-egy adventi vásár" – mondta.
Nagy-Britanniában fel is mérték ezek helyzetét: 2007-ben csupán harminc karácsonyi vásár volt, de 2017-re ez a szám százra duzzadt, ami azt mutatja, hogy ezek az események – függetlenül a plázák lététől – népszerűek.
A gazdasági hatások pedig szerteágazók is Németh Viktória szerint: "Nemcsak arról van szó, hogy kisvállalkozók, kézművesek jól járnak, köréjük már komoly szervezőmunka kapcsolódik, a biztonsági szervezetektől a takarításig, a promócióig nagyon sokrétű az a gazdasági szektor, amelynek mind bevételt, mind foglalkoztatást jelentenek ezek az események."
Budapest egymás után a negyedik évben lett legjobb a karácsonyi vásárokat tekintve egy európai felmérés szerint, a budapesti karácsonyi vásár pedig a legnagyobb ilyen rendezvények listáján is szerepel.
"Olyan népes országok, mint Franciaország vagy Németország szoktak az élen végezni, de lakosságarányosan Magyarország mindenképpen jó helyen áll" – húzta alá Németh Viktória.