Mi jellemzi a mai makrogazdasági környezetet, és hogyan hat ez a vállalatok pénzügyeire?
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy nagyon visszafogott a kereslet, és ez a mostani makrohelyzettel függ össze. Ugyanakkor azt is gondoljuk, hogy növekedési fordulat előtt áll Magyarország, az idei 0 százalékos GDP után jövőre 3-4 százalék közötti értéket várunk, és ez jelentősen növelheti a beruházási és hitelkeresletet. Ezzel párhuzamosan gyors ütemben esik vissza Magyarországon az infláció. A forintkamatok sokkal kedvezőbbé válnak, ez is növelni fogja a hitelkeresletet. Reméljük, hogy megjönnek az EU-források is, ennek volt egy jó jele, hogy a múlt héten érkezett egymilliárd euró. Mi bízunk abban, hogy a kohéziós alapok felszabadulhatnak, és ezáltal mind a támogatás, mind remélhetőleg az állami programok oldaláról is lesznek újdonságok, ez is növelni fogja a keresletet. Most mélyponton vagyunk, reméljük, hogy kifelé haladunk ebből.
Milyen jegybanki alapkamat adhat igazán lendületet a vállalati hitelezésnek?
Ez nehéz kérdés, hiszen Magyarország hozzá volt szokva ahhoz az elmúlt években, hogy nagyon alacsony volt a kamatszint, talán alacsonyabb is, mint amit megengedhettünk volna magunknak, és ehhez képest nagyon hirtelen volt a váltás. Ahhoz is hozzá voltunk szokva, hogy rengeteg támogatott program van. Most nagyon magas a kamatszint, ehhez képest már 5-6 százalék körül sokkal nagyobb lesz a hitelkereslet a forintoldalon is. Arra számítunk, hogy jövőre 5 százalék körüli infláció, 6 százalék körüli kamatszint lehet átlagosan az év végére, ez már elegendő ahhoz, hogy jelentősen megnyomja a forinthitel-kereslete. Euróban is van hitelkereset, ez most is sokkal kedvezőbb, és a bankrendszer tud és képes euróhiteleket nyújtani, ahol ez lehetséges. Ami igazi nagy kérdés, hogy a támogatott programoknak milyen köre és milyen mértéke lesz. A Széchenyi-programok zajlanak pillanatnyilag, ezt meghosszabbították, ez egy nagyon jó program, és nagyon sokat segít, de ez alapvetően a KKV-knak és kisebb összegben érhető el. Ami a nagy gond, hogy az exportőröknek még az az 5-6 százalék is sok. Én már számítok kereseti felfutásra, de a múlthoz képest azért még ez is jelentős pénzügyi költség.
Mikor lehet arra számítani, hogy a nem támogatott hitelek valamilyen formában utolérik a támogatott hiteleket?
Én a következő években erre nem nagyon számítok. A forintkamatok 4-5 százalék körül maradnak a következő három évben biztosan. Az eurózónában fordulatra számítunk, és kamatcsökkentésre majd a jövő évtől, ott lejjebb mehet a kamat. Aki tud, annak érdemes lesz az euróhitelt választania, de a kamattámogatást ilyen mértékkel a jelenlegi makrokörnyezetben nem nagyon látom a következő időszakban lehetségesnek.
Mennyire tartalékolnak a cégek, milyen bankolási szokásaik vannak?
Tartalékolnak. A kereslet csökkenésének az egyik oka, hogy sokan nem mernek beruházni, és látják a keresleti problémákat. Az elmúlt időszakban aki tudott, vett fel hiteleket, és ezt még nem feltétlenül költötte el, a mostani visszafogott keresletnek is az egyik oka, hogy most élik föl ezeket a tartalékokat, és aki beruház, ezekből ruház be. Én jelentős tartalékolást látok ott, ahol erre volt forrás. A fordulat fokozatos, de viszonylag gyorsnak tűnik, az egy számjegyű kamatot február környékére látjuk, és a gazdasági kilábalás pedig folyamatosan zajlik. Ennek sok területe van. Az elmúlt időszakban volt néhány olyan terület, ipari beruházások, energetikai, napelem-beruházások, ahol nem volt akkora visszaesés, a belső keresletben és az állami beruházásokban volt a legnagyobb visszaesés. Ezekben is látunk fordulatot. A reálbérektől is sok függ a belső kereslet oldalán. Ez egy fokozatos, de gyors kilábalásnak tűnik ebben a pillanatban, és én abban bízom, hogy a jövő év első negyedévében már lényegesen nagyobb keresletet fogunk látni.
Hogyan látja, melyek lehetnek azok a szegmensek, ahol leghamarabb bekövetkezik ez a fordulat?
Elég komoly működő tőke jön az országba akkumulátorgyártás, autóipar, egyéb fejlesztési területeken. Ez folyamatos, és eköré épülnek ökoszisztémák, beszállítók. Ez nagyon gyors. A jelenlegi helyzetben az energetikai beruházások is az élbolyban vannak. A belső keresletre alapuló szegmens fog menni a leglassabban, de ott is a jövő évben számítunk fordulatra.
A fenntarthatóság mit jelent a banki szférában, azon belül is a vállalati üzletágban?
A szabályozók azt gondolják és helyesen gondolják, hogy a pénzügyi rendszeren keresztül is lehet zöldíteni a gazdaságot. Úgy próbálnak minket, bankokat szabályozni, hogy abban legyünk érdekeltek, hogy a tőke olyan befektetésekbe kerüljön, amelyek zöldítik a gazdaságot, csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Nagyon sok eszköz van erre. Mi Raiffeisen Bankként aláírtuk azt az ENSZ-nyilatkozatot, amely arra kötelez minket, hogy 2025 végéig több mint 30 százaléka a portfóliónknak zöld legyen. A jegybanknak van egy tőkekedvezmény-programja, ezért kisebb tőkét kell a banknak erre a hitelezésre fordítania, így kedvezőbben tud árazni, ezzel próbáljuk ároldalon is segíteni a zöld hitelezést. Zöld kötvényeket szervezünk, sőt, az elsőt mi szerveztük Magyarországon. Az EU-taxonómia szabályozza azt, hogy mi a zöld, és ilyen beruházások mögé tudjuk mi tenni ezeket a kedvezményes tőkekövetelményű hiteleket. Ez talán a legfontosabb, és a fő cél az, hogy a pénzügyi rendszeren keresztül próbáljuk a zöld irányba terelni a vállalatokat. Ez lendületben van, nagyon sok vállalat hajt végre transzformációt zöld irányba, nagyon sok ilyen beruházás van. Itt kevésbé esett vissza a kereslet. Lenne tere annak, hogy például az európai fejlesztési nagybankok több zöld forrást nyújtsanak Magyarországnak. Ezt mi aktívan javasoljuk.
Az innováció, illetve a digitalizáció a banki, vállalati hitelezésen, banki ügyintézésen belül hogyan jelenik meg?
Két nagy célja van. Az egyik, hogy a mi belső folyamatainkat tegyük minél automatizáltabbá, hatékonyabbá, a másik pedig, hogy az ügyfelekkel való kommunikációt, kapcsolattartást próbáljuk a legnagyobb mértékben digitalizálni. Több irány van, például egy vállalati portált fejlesztünk, ahol a vállalati ügyfeleink el tudnak érni minden minden digitális csatornát egy belépési ponton keresztül, olyan kényelmi szolgáltatásokkal, mint elektronikus aláírás, dokumentumkezelés, beküldés. Ez egy nagyon fontos irány. Hogy egy példát mondjak, a Raiffeisen Online Bróker szolgáltatással cégek, magánszemélyek tudnak direktben kereskedni a frankfurti, a New York-i, a londoni tőzsdén, ez is egy új szolgáltatás. A másik nagyon fontos irány a fizetési megoldások, például QR-kódokkal vagy úgynevezett fizetési kérelemmel. Ez egy egységes szabályozás, amit Magyarország most vezet be. Ez egy nagyon fontos irány, a fizetési innovációk.
Tanulják a vállalatok ezt a banki digitalizációt? Jól fogadják, vagy azért még mindenkinek van mit elsajátítania ezen a területen?
Tanulják, de ők maguk is digitalizálódnak. A legtöbb vállalatnál azt látjuk, és nemcsak a nagyoknál, hanem a kkv-knál is, hogy mindenki próbál spórolni erőforráson, papíron, és szeretne gyorsan, automatizáltan működni. Nagyon sok esetben össze kell, hogy kapcsolódjunk a vállalatoknak a rendszereivel, géptől gépig menő nagy adattranszfer folyik, például hitelezési forgalomnál, ahol nagyon sok tétel van. Ez egy abszolút kétoldalú dolog. Kéz a kézben megy a vállalati és a bankszektor.