„A modern ipar egyértelműen az, amit látunk és amiben élünk. Tehát használunk robotokat, van automatizálás” – fogalmazott Jeránek Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában, de hangsúlyozva: a kézkezi munka még mindig nagyon fontos. „Együtt dolgozik a munkavállaló és a robot, és ennek eredménye az, hogy gyorsabban, hatékonyabban tudunk gyártani” – magyarázta a Siemens Zrt. vezérigazgatója, aki – elmondása alapján – egy olyan gyárat lát maga előtt, amikor modern iparról beszél, amiben szükség van munkásokra, mérnökökre, de sok-sok robotra is.
Természetesen az ipari robot nem összekeverendő azzal, amit a science fiction filmekben robotként azonosítunk – emelte ki Jeránek Tamás –, hiszen például az ipari robotoknak nem akarnak emberi formát kölcsönözni, ijesztővé tenni, hanem azt akarják, hogy segítsen a gyárnak olyan folyamatokban, amelyek két kézzel nehezebben, lassabban megoldhatók, hogy működjön együtt a szakemberrel. „Mert a szakember még mindig meg tud esetleg olyan dolgokat ügyesebben, gyorsabban csinálni, amit robottal nagyon drága lenne, nem érné meg” – hangsúlyozta.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogalmaz meg egy mérnök kérdést, amikor a töméntelen mennyiségű adatot látja, milyen kérdést tesz fel, hogy hogyan lehetne jobban csinálni a termelést, vagy hogy hogyan lehetne egy gépet hosszabb élettartalmúvá tenni, a vezérigazgató kifejtette: a mai világban a mérnök másképpen nem tud működni, mint a visszajelzés alapján. Gyűjtik az adatot a felhasználás alapján, a végén pedig jobb terméket szeretnének gyártani.
„Egyfajta újraiparosodásról is beszélhetünk, hiszen bejönnek olyan feltételek, mint a fenntarthatóság, a munkaerő, az energia”
– fogalmazott a szakember, emlékeztetve: egyre fontosabb, hogy milyen energiafelhasználással, karbonlábnyommal, hulladékkal és hatékonysággal gyártanak egy-egy terméket. Ezt követi a munkaerő, amiből – elmondása szerint – nincs elégséges, emiatt segítségül kell hívniuk a gépeket, hogy le tudják gyártani azt a mennyiséget, amit elképzeltek. Ehhez – a mérnökök segítségével – akár a gyártósorokat is át kell alakítani, elhagyva bizonyos kétkezi munkát igénylő folyamatokat, vagy hibrid megoldásokat kialakítva, növelve az automatizációt. Példaként említette, hogy a múltban az volt a normális, hogy egy gépkezelő egy gépet követett le, jelenkorban viszont akár tíz-húszat is képes, mert annyira automatizáltak, persze a teljes kontrollt még nem adták át.
A mérnök munkáját illetően azt is kiemelte, hogy mesterséges intelligencia segít ebban is, hogy mik azok az adatok, amiket nem neki kelljen elemeznie, hanem a szoftvernek. Ilyen például a vízhasználat, hiszen nagyon sok folyadék szivároghat el a rendszerekben, ami egy város szintjén már óriási mennyiség lehet, és ennek figyeléséhez, érzékeléséhez MI-t hasznának – magyarázta. „Ezeket az adatokat gyűjtjük, de egy mérnöknek rá kell néznie a grafikonra” – hangsúlyozta Jeránek Tamás:
a mesterséges intelligencia jelzi, hogy hol van valami probléma, de a hiba orvoslásához az emberi kreativitás még sokáig megmarad.
Jeránek Tamás szerint egy csomagküldő szolgáltatónál vagy egy webshopnál sokkal hatékonyabb, ha szoftveresen próbálják – éjszaka – a csomagokat szétválogatni úgy, hogy a szoftver kiszámolja a célpont, a cím, a méret, a sorrend alapján, hogy hogyan kell bepakolni, hogy a legjobban kihasználják a teret. Ezáltal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás, csökkenthető a vállalat karbonlábnyoma, ami egy „jó pont” lehet a fogyasztóknál is. "Ilyen termékek kimutatására létezik egyébként Siemens-szoftver is" – jegyezte meg a vezérigazgató.