A KSH-nak a statisztikai adatfelvételei mellett fontos az, hogy adminisztratív és egyéb alternatív adatforrásokat is tudjon használni, diverzifikáltabb adatportfóliót érjen el – mondta Kincses Áron az InfoRádió Aréna című műsorában. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke arról is beszámolt, hogy az adatok mellett a XXI. századi statisztikai elemzési módszereket is használják, így a mesterséges intelligenciát, a neurális hálózatokat, a hálózatelméletet, csak Kincses Áron szerint ezeket kell jobban és hatékonyabban alkalmazniuk a jövőben.
Az elnök elárulta, hogy már
270 adminisztratív adatforrása van a statisztikai hivatalnak, ilyenek például az online pénztárgépek, a NAV, a Magyar Turizmus Ügynökség adatbázisai, de akár a Nemzeti Útdíjszolgáltató kameraadatai is.
A KSH portfóliójában így már csak alig vannak többségben a saját adatfelvételek, ebből még több mint háromszáz van.
A másik oldalon a Központi Statisztikai Hivatal 950 adatkörben publikál: jelenleg 1600 Stadat-tábla frissül minden egyes hónapban. 100 nagyobb terjedelmű, elemző kiadványa van évente, és ezenkívül 180 gyorstájékoztatót is kiad. Ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy az adatfelhasználói igényeket ki tudják elégíteni.
"Az adatfelhasználókkal folyamatos párbeszédre van szükség, szolgáltatói szemléletre van szükség, és az online teret is jobban kell használnunk, a social mediát, mert az alfa-generáció, az X, az Y generáció számára is kell inputokat adnunk" – mondta Kincses Áron.
Két kiemelt cél az adatközlésben: a minőségi kontroll és gyorsaság..
A KSH elnök arról is beszélt, hogy felgyorsult a világ, ezért a Központi Statisztikai Hivatalnak is fel kell gyorsulnia.
"Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak gyorsabbnak kell lennie. Klasszikus esetben van egy társadalmi-gazdasági tér, ebben a különböző tevékenységeket méri, ezekből a tevékenységekből indikátorokat számít ki, ezeket az indikátorokat publikálja a média képviselőinek politikai, az üzleti döntéshozóknak, a tudományos élet számára, és természetesen ezek a döntéshozók megváltoztatják a különböző szabályokat, döntéseket hoznak, ebből kifolyólag megváltozik az a társadalmi-gazdasági tér, amit az elején mértünk. És a Központi Statisztikai Hivatal újra elkezdi mérni ezt a megváltozott valóságot, tehát van egy körforgás. A Központi Statisztikai Hivatal akkor tudja jól végezni a dolgát, ha jó fázisban van. Ha lemarad időben, és nem tudják használni a döntéshozók az ő adatait, akkor az nem jó. Azt látjuk, hogy felgyorsult a világ, a Központi Statisztikai Hivatalnak is fel kell gyorsulnia" – hangsúlyozta a szervezet elnöke.
Kincses Áron azt is kiemelte, hogy a koronavírus-járvány, az energiaválság vagy az orosz–ukrán háború is azt mutatta meg, hogy a média, az üzleti élet, a politikai élet döntéshozói soha nem látott mértékben igénylik a megbízható és naprakész adatokat. "Tehát nekünk, mint Központi Statisztikai Hivatal, az a célunk, hogy megbízható és naprakész adatokat szolgáltassunk" – tette hozzá.
Az elnök szerint ugyanis
eddig lemaradásban volt a KSH adatközlése, amit mindenképpen gyorsítani kell.
Kincses Áront szerint erre több megoldás is van, az egyik, hogy többféle adatforrást használnak és új elemzési módszereket alkalmaznak. A pontos feladatmeghatározáshoz az egykori Forma-1-es pilótát, Mario Andrettit idézte az elnök. "Azt mondta, ha mindent kontroll alatt tartunk, akkor nem vagyunk elég gyorsak. A Központi Statisztikai Hivatalnak most nem kisebb a szerepe, mint hogy mindent kontroll alatt tartson, minőségi kontroll alatt és nagyon gyors legyen.